Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
DEMETER GÁBOR - SZILÁGYI ZSOLT - PINKE ZSOLT 1870-1910 között a Kiskunság tört előre (részben a filoxéravész miatt), a Tiszavölgy népességnövekedése Tiszazug és Szolnok, továbbá a Rétköz és Bodrogköz frissen szabályozott térszíneit leszámítva (itt akár 80%, évi 1,5% felett) 40-50% körül mozgott (évi 1% alatt). A növekedés a szintén frissen szabályozott Sárréten azonban nem haladta meg a 40%-ot, a nagybirtok-mentes Körös-ártéren pedig 20% alatt volt, míg a Maros löszhátságain 20-80% között szórt. (17. térkép60 ) Tehát mind az ártereken (de nem mindenütt), mind az ármentes homokon és löszön egyaránt láthatunk nagy demográfiai növekedést, azaz ennek fedezésére nem csupán a gabona extenzív termelése volt képes. Az viszont igaz, hogy a tiszai árterek a csongrádi városokra 1850-1870 között jellemző 1,5%-os évi népességnövekedést 1910-ig el tudták nyújtani. 60 Lásd fentebb az 57. jegyzetben. 61 A népességnövekedés 1870-1910 között is a magyar karakterű Alföldön volt országosan a legnagyobb. Kisatlasz i. m. 13. 8. térkép. 62 Kern Zoltán téli adatsora (A Kárpát-medence téli félév hőmérsékletváltozása a vulkánkitörések és a napfoltminimumok összefüggésében a 11-19. században) és Rácz Lajos számításai között 1720-1780 között (r = 0,67) erős pozitív összefüggés állapítható meg 1600 és 1850 között. Kern Zoltán: Éghajlati és környezeti változások rekonstrukciója faévgyűrűk és barlangi jég vizsgálata alapján. Doktori (PhD) értekezés. Bp. ELLE. 2010. 83.; Lajos Rácz: Climate History of Hungary Since 16th Century: Past, Present and Future. Bp. 1999. 63 Rácz Lajos: A kis jégkorszak éghajlati változásainak hatása az őszi búza terméseredményeire a Kárpát-medencében a reformkor idején. In: Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv 2021. Szerk. Demeter Gábor et al. Bp. 2021. 161-196. 64 Súlyosan aszályos évekPálfai szerint: 1781, 1790, 1794, 1797. PálfaiL..-Aszályos évek i. m. 110-111. Súlyos éhínséggel kísért országos terméskimaradás/aszályos évek Gunst Péternél: 1779-1782, 1785- 1791, 1793, 1794, 1800. Gunst Péter: Az aszályok és a magyar állam (18. sz. - 1945). Agrártudományi Szemle 26. (1984) 438-457. Lehet tehát, hogy a népességnövekedés indokolta a szabályozásokat, ám legalább ennyire igaz, hogy a szabályozás tette lehetővé a népességnövekedést (és az ország etnikai arculatának megváltozását).61 Kérdés, hogy a gabona mely tulajdonsága: ára, helyigénye vagy munkaigénye tette ezt lehetővé? És vajon a növekedés mennyire volt fenntartható? Lépést tartott-e vele az élelemtermelés a különböző periódusokban? Hogyan befolyásolta a klíma a különböző hasznosítási módok megtérülését? A klíma hatása a termésekre és ellátásbiztonságra 1730 és 1780 között relatíve stabil volt az éghajlat,62 s általában véve csapadékosabb, mint a későbbiekben, ami kedvezett az állattartásnak; másfelől, a nyarak kevésbé voltak forrók, aszályosak, ami pedig a gabonatermésnek kedvezett.63 A 18. század második felében azonban növekedett az aszály gyakorisága.64 A 18—19. század fordulóján 1,3°C fokos lehűlés kezdődött az erősödő vulkáni tevékenység miatt (a Laki kitörése 1783-ban), ami szintén nem kedvezett a gabonának. A Tambora 1815-ös, majd a Galunggung és Cosiguina vulkánok kitörése 973
