Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
SÁRTENGER ÉS BÚZATENGER (13. térkép36 ) Ezzel szemben a Duna mentén és Dél-Biharban is jócskán nőtt az öszszeírásba bekerült telki állomány, de itt az egy agrármunkaerőre jutó földnagyság is. (12. térkép37 ) 36 13. térkép (elérhetőség: https://bit.ly/3zobEgg ) Az összeírt rétek kiterjedésének változása 1720 és 1786 között az Alföldön / Az összeírt szántók kiterjedésének változása az Alföldön 1720-1786 között (1720=1). Forrás: Acsády L: Magyarország népessége i. m. és MNL OL A 39. 37 Lásd fentebb a 33. jegyzetben. 38 14. térkép (elérhetőség: https://bit.ly/3B6sJfY ) Urasági szántók nagysága és aránya (sárga) az 1786-os kataszteri összeírás fennmaradt anyagában / A teljes művelt földterület hasznosításának regionális differenciái 1786-ban a kataszteri felvételezés alapján. Forrás: Dávid Z.: Magyarország első kataszteri felmérése i. m. és Rózsa S.: Az ártéri gazdálkodás mérlege i. m.; 15. térkép (elérhetőség: https://bit.ly/3oow420 ) Az egy lakosra jutó gabonatermelés (narancs) és az egy lakosra jutó paraszti gabonatermelés (vörös) pmben 1786-ban (a Glósz-féle minimumhoz [9 pm] viszonyítva) / Az urasági (vörös) és a telkes földek hozamkülönbsége (narancs) pm-ben 1786-ban 1 kh-ra és viszonya a Glósz-féle „létminimumhoz”. Forrás: Dávid Z.: Magyarország első kataszteri felmérése i. m.; Rózsa S.: Az ártéri gazdálkodás mérlege i. m. 39 Kisatlasz a dualizmus kori Magyarország regionális társadalmi-gazdasági folyamatainak tanulmányozásához (1869-1910). Szerk. Demeter Gábor et al. Bp. 2020. 5. fejezet 129. térkép. Az 1897-es gazdacímtár szerint az ártéri megyékben (Szabolcs, Jász-Nagykun-Szolnok) a nagybirtokon a szántó részesedése országos átlag felett volt, ugyanakkor a kisbirtokon ez az érték még magasabb, és a nagybirtokon arányaiban több volt a rét, legelő aránya. Gazdacímtár. Szerk. Országos Magyar kit. Statisztikai Hivatal. Bp. 1897. 40 A Nagykunságban és Csongrádban a kevés úrbéri szántó is nagy egy holdra jutó gabonakihozatalt eredményezett, miközben ennek alig egynegyedét sajátította ki a földesúr. A Tisza árterén a kevés szántóföldi termésnek több mint a fele eleve a nagybirtokos kezére került, igaz Hevesben is, ott azonban a szántók kiterjedése nagyobb volt. Az egy főre jutó összgabonatermés tehát hiába nagyobb a Közép- Tisza-vidéken a kiskunságinál és a jászságinál, ott a földesúri kisajátítás értéke csak 10% körül mozgott. 41 16. térkép (elérhetőség: https://bit.ly/3PsNYwO ) A jobbágyokra és zsellérekre (családtagjaikkal) együttesen jutó földnagyság 1786-ban kataszteri holdban / A nagybirtok relatív gyakorisága 1865-ben a Tisza és mellékfolyói mentén. Forrás: Dávid Z.: Magyarország első kataszteri felmérése i. m.; Rózsa S.: Az ártéri gazdálkodás mérlege i. m.; Kisatlasz i. m. 5. fejezet 129. térkép. 42 Innen eredhet Dóka feltételezése a túlnépesedésről. Mivel a Tisza mentén fennmaradt a kataszteri összeírások anyaga, ezek segítségével vizsgálható a telki állomány részesedése a nagybirtokhoz képest, továbbá a hozamok kérdése is. (14. és 15. térkép38 ) A Jászsággal és a Kunsággal ellentétben a Tisza ártere mentén (és a Hevesi-síkon is) az urasági szántók domináltak 1786-ban, ami 1865-re, a szabályozások idejére sem változott.39 A közép-Tisza-vidéki regionális öszszevetésben is, de a kisbirtokon is kisebb volt az egy holdra eső gabonakihozatal, mint például a Nagykunságban vagy Dél-Hevesben, ráadásul több volt az urasági föld és nagyobb az urasági elsajátítás (3. táblázat), miközben a (zsellérekkel számolt) egy agrárlakosra jutó föld a közép-Tisza-vidéki ártéren volt a legkisebb.40 (16. térkép41 ) A nagybirtok és a telki állomány összterületét nézve mind a Közép-Tisza-vidék árterén, mind a békési löszön és a Nagykunságon, de Dél-Hevesben is alig akadt olyan település, amely a Glósz által számított 9 pm/fő (állatok nélkül 5 pm) önellátási értéket ne érte volna el - kivéve a Kiskunságot és a Sárréten Dévaványát.42 Itt tehát mindenképpen vagy állattartásból, vagy egyéb munkából (háziipar, vándorbérmunka) kellett megoldani az önfenntartást. Ha azonban a nagybirtok gabonatermelését 968
