Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
SÁRTENGER ÉS BÚZATENGER lényegesen kedvezőbbek voltak a Duna-Tisza közén tapasztaltaknál (5-10 hold szántó). Vályi András adatai szerint a szántó nem csupán nagy volt, de termékeny is.17 (6. térkép18 ) A számítások azt erősítik, hogy a Tiszántúl jó része önellátó volt gabonafélékből, még úgy is, ha azt is feltételezzük, hogy ennek egy részét az állattartás felélte (bár a ridegtartásra nem ez jellemző). A gabonahiányos Debrecent ellátó hat hajdúsági és hortobágyi településen 1720-ban összeírt 24 924 hold föld hozama 7800-15 600 fő19 vagy 1200-2400 család és állatállománya szükségletét fedezhette, míg ezen a hat településen 527, majd 651 háztartást írtak össze hivatalosan.20 17 VályiAndrás: Magyar országnak leírása... I —III. Buda 1796. című művének adatait szintén feldolgoztuk a GISta Hungarorum projekt folytatásaként. 18 6. térkép (elérhetősége: https://bit.ly/3ogXLKn ) Egy összeírtra jutó szántó mennyisége 1720-ban (köblös föld) és minősége Vályi szerint, 1797. 19 50% feletti vetett terület esetén. A 18. századi gabonahozamok Zoltai Lajos becslése alapján 3-6 pozsonyi mérő (a továbbiakban: pm)/hold (1,4-2,8 q/hold) között ingadozhattak. Glósz József a 19. század elejére alföldi átlagként 6,6 pm(3,l q/hold) hozamot becsült. Glósz szerint egy fő éves gabonaszükséglete 9 pm, ebből az állatoké, vetőmag, adó stb. 4 pm volt. Lásd Glósz József: A gabonakereskedelem feltételrendszere Magyarországon a 19. század első felében. A hiány és felesleg területi mérlege. Aetas 24. (2009) 4. sz. 16—31. Biharban és Hevesben a szemhozam 1728-ban 3-4 között volt, szemben az országos átlagnak tekinthető hárommal, így a fenti hozamok reálisak. (Egy köblös földbe 4 véka gabona került). 20 Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Madaras és Túrkeve határában a vizsgált 9931 km2 kiterjedésű területen a felvett szántók 23,2%-a, míg az öt nagykun településhez a háztartásoknak csak 7,7%-a tartozott. Pinke Zsolt et al: A hajdúsági várostérség agroökológiai adottságai. Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv. Bp. 2017. 235-274. 21 A közföldeket ugyan nem írta össze sem az 1720-as, sem az 1786-os összeírás, de Vályi adataiból rekonstruálható a területen a legelők minősége is. Ezek Biharban, Békésben és Kecskeméttől délre voltak jobb minőségűek, északon kevésbé. (Az összeírtak körébe legalább részben beletartoztak a Jászkun kerület privilegizált lakói is.) 22 7. térkép (elérhetősége: https://bit.ly/3OmuE2L ) Egy összeírna jutó rét (kaszás) mennyisége (1720) és minősége Vályi szerint (1797) az Alföldön. (Az összeírtak körébe legalább részben beletartoztak a Hármas Kerület privilegizált lakói is.) A rétek minőségét a pontok színe jelenti (melegebb - kedvezőbb). 23 8. térkép (elérhetősége: https://bit.ly/3z00bSF ) A zsellérek aránya 1720-ban (1 = 100%) és legelők minősége Vályi szerint az Alföldön, 1797. A jobb legelők sötétebb ponttal jelölve. 24 Faragó Tamás figyelmeztet a zsellérek összeírásának hiányosságaira. Faragó T: Gondolatok i. m. Az alföldi területeken a privilegizált lakosság jó részét is összeírták, ami ugyancsak „rontja” a zsellérarányt. 25 Faragó T: Gondolatoki. m. 120-123. és https://bit.ly/3tc8XL8 (5. fejezet 316. ábra) A szántók nagy fajlagos kiterjedése azonban nem jelentette, hogy a rétek háttérbe szorultak volna. Bár minőségük ingadozott, méretük (3-5 kaszás/földműves) nagyobb volt a Tiszántúlon, mind az allodiális gazdaságáról híres Fejér megyei telki állományhoz, mind a Duna—Tisza közén mérhető értékhez viszonyítva.21 (7. térkép22 ) A földdel nem rendelkező zsellérek aránya a Tiszántúlon szintén kedvező volt (8. térkép23 ), míg Fejér megyében már ekkor magasnak mondható az arányuk.24 1720-ban tehát nem számolhatunk relatív túlnépesedéssel, sem a földművelés és állattartás eltérő jövedelmezőségéből és helyigényéből fakadó területhasználati konfliktussal. Faragó Tamás adatai alapján25 a területen Bács, Csongrád, Hajdú és Szabolcs megyében a gabonahozamok országos viszonylatban magasak, 966
