Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
Demeter Gábor — Szilágyi Zsolt — Pinke Zsolt SÁRTENGER ÉS BÚZATENGER Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720—2020)* Bevezető Az Alföld területének mintegy a fele jelenleg hátrányos helyzetű, elmaradott településeket tömörít.1 Noha a határmenti és az úgynevezett belső perifériák egymástól távol esnek, Beluszky Pál és Sikos T. Tamás szerint mégis azonos típusba tartoznak, és ismérveik alapján az ország többi perifériájától jól elkülönülnek.2 Feltűnő, hogy e periferikus településtömbök jelentős része a 19. és 20. század során lecsapolt vizes élőhelyek (wetland) területén helyezkednek el, s ezek bel- és árvíznek fokozottan kitett területét többnyire gyenge agroökönómiai potenciál jellemzi.3 E kedvezőtlen adottságok ellenére a lecsapolt vizes élőhelyek területén jellemző a monokulturális gabonatermelés dominanciája és magas a mezőgazdaságból élő lakosság aránya.4 (1. és 2. térkép5 ) Álláspontunk szerint az egykori vizes élőhelyek helyén monokulturális gabonatermelésre berendezkedett települések elhúzódó krízise részben a biofizikai adottságok és a fennálló gazdálkodási rendszer közötti szerkezeti ellentmondásból fakad. 1 Pénzes János-. Periférikus térségek lehatárolása - dilemmák és lehetőségek. Debrecen 2014. 2 Az ismérveket lásd Beluszky Pál-Sikos T. Tamás: Változó falvaink. Magyarország falutípusai az ezredfordulón. Bp. 2007. 3 Az MTA TAKI adatai alapján. Miként egyébként a Kiskunság és a Nyírség homokterületeit is. 4 Becsei József: A tanyarendszer jövőbeni alakulására ható tényezők. Magyar Tudomány 9. (2002) 1196-1213. 5 1. térkép (elérhetősége: https://bit.ly/3PNFbFv ) Az alföldi perifériák típusai - klaszteranalízis szerint és földrajzi elhelyezkedés szerint, valamint a periferikus települések agráralkalmassága. Forrás: TAKI és Beluszky P —Sikos T 77: Változó falvaink i. m.; 2. térkép (elérhetősége: https://bit.ly/3zna9in ) A mező- és erdőgazdálkodás aktív keresői az Alföld kistérségeiben a lakosság %-ában, 1999-ben. (Körrel jelölve az 1. ábra perifériatípusai) / Periferikus területek a mai Magyarország területén 2010 körül. (A színek mélysége az adott települést periferikusként azonosító vizsgálattípusok számát [1-4] jelzi.). Forrás: Becsei J:A tanyarendszer i. m.; Pénzes J.: Periférikus térségek i. m. 6 A tanulmány táblázatai a munka végén találhatók. Javulás pedig az ökológiai adottságokban a jelenlegi föld- és vízhasználati rendszerben aligha várható. A május-júliusi középhőmérséklet a 19. század közepétől napjainkig szignifikánsan emelkedik, így a búza hozamaira gyakorolt negatív hatása növekedett az utóbbi évtizedekben kibontakozott klímaváltozás során. (1. táblázat6 ) Készült az MTA BTK Lendület „Tíz generáció” kutatócsoport támogatásává. A kutatás a 128970 számú projekt keretében a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap PD18 számú pályázati program finanszírozásával valósult meg. 963 SZÁZADOK 156. (2022) 5. SZÁM
