Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Laszlovszky József – Nagy Balázs: Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél. A muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok
LASZLOVSZKY JÓZSEF - NAGY BALÁZS távérzékelési források alapján. Ezek mellett a néprajzi kutatások is jól megvilágíthatják, miként változott meg a településhálózat, az ártérhasználat vagy éppen egyegy átkelőhely kialakítása a folyómeder változásai nyomán. Ugyancsak a néprajzi kutatások világítják meg jól a folyó két oldala közötti árucsere és más kapcsolatok jellegét, amelyek kihatottak az átkelőhelyekre is.3 3 Az ártérhasználat kérdésére: Bellon Tibor: A Tisza néprajza. Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. Bp. 2003. Az árucsere és az átkelőhelyek kérdésére: Bencsik János: A folyók elválasztó, a révek összekötő szerepe a paraszti árucserében. In: Árucsere és migráció. A Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga. (A Miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XVIII.) Miskolc 1986. 143-153.; Páll István: Árucsere a Tisza folyó két partja között. In: Árucsere és migráció i. m. 155-164. 4 JefVandenberghe:TirnescAes, climate and river development. Quaternary Science Reviews 12. (1995) 631-638. Mindezen kérdéseket szem előtt tartva, a jelen munka az alföldi folyók egyik fontos tulajdonsága, a mederstabilitás áttekintése után elsősorban a Sajó folyó alsó folyását elemezve teszi fel azt a kérdést, hogy mennyiben mutatkozik ellentmondás a folyómedrek jelentős változása és az átkelőhelyek viszonylagos stabilitása között. Miként lehetséges az, hogy az átkelőhelyek egy része ugyanott marad, és milyen földrajzi vagy gazdasági szempontok magyarázhatják ezt a kontinuitást? Valóságos kontinuitásról van-e szó, vagy a mederváltozások miatt állandóan változó, átalakuló helyzetben kell megoldani, hogy az átkelőhelyek a régión belül, a településhálózat bizonyos elemeihez kapcsolódva ne távolodjanak el jelentős mértékben korábbi helyüktől? Mennyiben határozza meg egy meglévő úthálózat ezeket az átkelőhelyeket, vagy éppen az átkelőhelyekhez igazodnak a fő útvonalak? A válaszok erre a rendkívül összetett kérdéscsoportra egy nagyobb terjedelmű feldolgozást igényelnének, így most csak a muhi csatához kapcsolódó kérdésekre koncentrálunk, elsősorban a Sajó folyó kapcsán, ám ahol indokolt, figyelembe véve a Hernád és Hejő folyókat is. Következtetéseink ugyanakkor inkább az általános folyamatokra vonatkoznak, semmint a csatatér-kutatás konkrét lokalizációs problémáira. A földrajzi helyzettől függő mederstabilitás A síkvidéki vízfolyások mederstabilitását és mederhálózati képét - természetes körülmények között a klíma, a vízhozam, a lejtés, a szállított hordalék, a növényzet és a beágyazó kőzet határozza meg.4 Amennyiben - rövidebb földtörténeti távlatban - nem számolunk erőteljes éghajlatingadozással (vagyis a növényzet és a vízhozam sem változik drasztikusan), ráadásul tektonikai folyamatok sem változtatják meg döntően a lejtés viszonyokat, úgy a szállított hordalék mennyisége és mérete, ezzel együtt pedig a mederágy és környezetének anyaga döntően 945
