Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
FAZEKAS CSABA vágoninneninek a magyar hadsereg általi hosszabb elfoglalása, az orvosoknak a nemzetőrséghez vagy a kórházakba rendelése a cholerávali hivatalos foglalkozást lehetetlenné tették. Nyugodtan tűrtük azt, mint a bajok legkisebbikét.”70 70 Nagy J.: A cholera Nyitra megyében i. m. 46. 71 A vonatkozó irodalomból lásd Varga Péter András: Kontrafaktuális filozófiatörténet? A „Mi lett volna, ha... ?”-kérdések használata a történettudományban és jelentősége a filozófiatörténet-írásban. Magyar Filozófiai Szemle 58. (2014) 4. sz. 31-59. 72 Vö. Sallai János: Orvos vagy egészségügyi rendészet története az ókortól a XIX. század végéig. Belügyi Szemle 68. (2020) 5. sz. 91-100., itt: 97-98. „Mi lett volna, ha.. Végezetül nem tartom történelmietlennek, ha az 1848-1849. évi kolerajárvány és a szabadságharc kapcsán felvetjük a „mi lett volna, ha...?” kérdését,71 egyrészt azért, mert e spekulációkhoz a fentebb vázlatosan felsorolt adatok megfelelő érveket szolgáltathatnak, másrészt azért, mert a kérdés kétféleképpen is megfogalmazható - természetesen a feltételezések szintjén. Vagyis, 1. „Mi lett volna, ha” a földgolyón végigsöprő 1848-1849. évi kolerajárvány nem éppen akkor pusztít Magyarországon, amikor a forradalom nyomán megalakult magyar állam az áprilisi törvények védelmében nemzeti önvédelmi és függetlenségi háborút folytatott? 2. „Milyen lett volna” a szabadságharc lefolyása és végkimenetele, ha a hátországban és a hadseregekben nem szedi áldozatait a korban orvosi eszközökkel még meg nem fékezhető járvány? Feltételezésünk szerint, ha éppen nem lett volna szabadságharc a kolera idején, minden bizonnyal az 1831. évi tapasztalatokkal felvértezett államigazgatás akkor sem rendelt volna el utazási korlátozásokat, vesztegzárakat (legfeljebb a súlyos fertőzési gócpontokban), viszont pontosan nyomon tudta volna követni és dokumentálni a járvány lefolyását, és a kor színvonalán álló megelőző intézkedésekkel, egészségügyi ellátórendszer fejlesztésével és kommunikációval próbált volna reagálni az eseményekre. Talán az sem teljesen alaptalan feltételezés, hogy a kolerajárvány tapasztalatai nyomán hamarabb megindult volna a közegészségügyre vonatkozó átfogó jogszabályok megalkotása és életbe léptetése, amire Magyarország esetében csak a kiegyezés után került sor.72 A második kérdésre vonatkozóan úgy gondoljuk, hogy a kolerajárvány fontos és létező, ám járulékos háttérjelensége volt 1848-1849 magyarországi történetének. A szabadságharc csatáinak kimenetelére, a politikai döntések megszületésére, a polgári lakosság hangulatára jelentős vagy mozgósító erejű befolyást nem gyakorolt. Két vonatkozásban viszont bizonyosan hatással volt az eseményekre. Jelentősen lassította az orosz intervenciós haderő magyarországi mozgását, egyfajta magyarázatot adva arra, hogy a június közepén beözönlő 200 ezres orosz sereg beavatkozása 95
