Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Nógrády Árpád: Vázlat Sáros megye kialakulásáról és betelepüléséről a 14. század közepéig
NÓGRÁDY ÁRPÁD a Jemnik vizétől délre,28 majd Komlós északi határában felbukkanó gyepű29 - vagy ahogy a Szekcső bal partján, a korai Raszlavica föld déli határában hívták, Királysánc^ — a Nagyerdő lankás, a Tapoly felé ereszkedő hátán futott délkeleti irányban a folyóig.31 28 1345 : currit ad rivulum Jemnyk, ubi idem rivulus dupplicatur et ascendit unum bérez et ipsum bérez transiendo sursum ad Or. pervenit ad indagines Gepu vulg. nominatas (DF 262699.). 29 1261 : terram Belcella nuncupatam. ultra portám Bardfa exist. (F V/l . 163.). 30 1276: indagines domini régis (DL 38970.). 31 Ettől jelentősen eltérő módon, a Litinye „mögé”, azaz a patak főágának bal partjára helyezte a gyepű vonalát Bronislav Varsik, aki a sáncot így jóval délebbre vezette át a Csergő hegység keleti oldalára. Lásd Bronislav Varsik: Osídlenie Kosickej kotliny I —III. Bratislava 1964-1977. III. 299. Megoldása bizonyosan nem lehet helyes. Egyrészt mert ellentmond az 1248. évi határjárás azon adatának, hogy a sánc végig a Litinye [kisebb ága] mentén futott, másrészt mert nincs összhangban az újvári főesperességnek a Csergő és a Tarca közé eső szakaszán a Tarca kerület, azaz a tárcái főesperesség délkeleti, az egykori gyepű vonalát őrző határával. - A gyepű vonalának kérdése kapcsán Karácsonyi János a gyepű újvári szakaszának vonaláról még úgy vélekedett, hogy az III. Béla korában Kassa alatt, Bárcánál húzódott, ezért Szent István korában aligha lehetett északabbra Göncnél. Lásd Karácsonyi János: Halavány vonások hazánk Szent István korabeli határairól. Századok 35. (1901) 1049. 32 Az erdőóvókat jellegzetesen az erdőispánságok vadászterületeihez rendelt szolgálónépeknek tekinti a szakirodalom, lásd ÁMTF I. 47. Szolgálatuk azonban, úgy látszik, sokszínűbb lehetett. Megítélésem szerint legalábbis elgondolkodtató, hogy az erdőóvók mindhárom Sáros megyei települése közvetlenül a sánc mögött feküdt, ellenben a két legfontosabb sárosi vadászóhely (Nerlesz és Szépfa) közelében, ott, ahol ez elvileg indokolt lenne, emléküket helynév sem őrizte meg. Hogy a sárosi erdőóvók fegyverhez szokott, ténylegesen katonáskodó királyi népek voltak, világosan igazolja, hogy a nyási és asguti erdőóvókat, azt követően, hogy több királyi hadjáratban is részt vettek, egyaránt 1283-ban, a hód-tavi csatában szerzett katonai érdemeikért nemesítette meg IV. László. Hazai oklevéltár 1234-1536. Szerk. Nagy Imre - Deák Farkas - Nagy Gyula. Bp. 1879. (a továbbiakban: HOkl) 99-100., RA 3266. - Vö. Zsoldos Attila: Téténytől a Hód-tóig. Az 1279 és 1282 közötti évek politikatörténetének vázlata. Történelmi Szemle 39. (1997) 69-98., különösen: 77. és 92. (144. jegyz.) az északkeleti országrész fegyvereseinek jelentős részvételét hangsúlyozó adatokkal. 33 Zsoldos Attila: Confinium és marchia. Az Árpád-kori határvédelem néhány intézményéről. Századok 134. (2000) 109. - Az őrök és a jelek szerint Sárosban melléjük rendelt erdőóvók újvári ispán alá tartozásának értelemszerűen nem mond ellent, hogy az asguti erdőóvók egykori földjét 1300-ban Tamás fia Sinkának adományozva már a sárosi ispán joghatósága alól mentette fel a király. A királyi hatalom a sánc védelmét és környékének folyamatos ellenőrzését elsősorban a kapuk mellé rendelt királyi népekkel biztosította. Erre mutat, hogy Szilvánál őrökkel, Asgutnál, Nyásnál és Ardónál erdőóvókkal találkozunk közvetlenül a sánc mellett.32 Nyás fölött, a sánc közelében a hegy Szerecsennépe teteje neve továbbá arra is következtetni enged, hogy a királyi hatalom magyar nyelvű erdőóvókat telepített ide. Az újvári ispán joghatósága alatt álló őrök33 legjelentősebb sárosi birtoka a sánctól látszólag távolabb fekvő Finta volt, a jelenségnek valószínűleg az a magyarázata, hogy az őrök és erdőóvók földjeit és falvait eredetileg nem egyesével rendelték a sánchoz, hanem azokat egy-egy birtoktestbe szervezték, és a gyepű egy-egy szakaszáért egy-egy ilyen nagyobb birtok felelt. A gyepű Raszlavica alatt kiépült szakaszától délre, a Szekcső kanyarulatában fekvő Kapi település nevének jelentése (’kapus hely’ ’kapuval rendelkező hely’) 877
