Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Nógrády Árpád: Vázlat Sáros megye kialakulásáról és betelepüléséről a 14. század közepéig
VÁZLAT SÁROS MEGYE KIALAKULÁSÁRÓL ÉS BETELEPÜLÉSÉRŐL A 14. SZÁZAD KÖZEPÉIG melynek utóbbi részén három erdőispánság: a tornai, a pataki és a sárosi alakult ki.5 E két nagy tömb azonban egykor Borsod megyével — de legalábbis annak a Bükk és a Tisza közé eső déli részével — kiegészülve bizonyosan összeért, és Újvár a későbbi Pest megye keleti határától kiindulva csaknem 300 km hosszú körívet rajzolva egyetlen hatalmas territóriumként nyúlt a lengyel határig.6 Várát (Novum Castrum) - amelyről a megye nevét is nyerte - a krónikás hagyomány szerint Aba király építtette, és nagyon valószínű, hogy annak megyéjét is ő szervezte meg, méghozzá azon a területen, amely korábban törzsének szállásföldje volt.7 Erre enged következtetni ugyanis, hogy a terület jelentős része - a Sáros megyei Szentkereszttől a Heves megyei Patáig húzódó kisebb-nagyobb birtokok láncolata — utóbb az Abák egyes ágainak kezén tűnik fel. A nagy kiterjedésű, mintegy 15 000 km2 területű, korai Újvár megye II. András uralkodása idején az északkeleti országrész kiemelkedő fontosságú hatalmi-közigazgatási egysége volt, s jelentősége, úgy látszik, mindenekelőtt határvármegye funkciójára vezethető vissza. Az újvári ispán az ország Szepes és Zemplén közé eső széles határszakaszáért felelt, egyszersmind a Tarca és a Tapoly völgyén át az ország belsejébe vezető országutakat is felügyelte. Újvár méretéből és földrajzi helyzetéből fakadó jelentőségét mutatja, hogy a 13. század első harmadában a királyság tíz legfontosabb 5 ÁMTF I. 46-47. 6 Összetartozásuk ügyében egy 1273. évi királynéi oklevél igazít el, amely szerint Csák Péter fia Domokos részben a tőle korábban elvett Újvár megyében fekvő Muhi és Nyárád birtokok után kap kárpótlásképpen Erzsébet királynétól adományt. A meghatározás bizonyosan jóval 1273 előtti helyzetet rögzít, de ennek ez esetben nincs jelentősége. Annak ellenben igen, hogy a két települést nem Újvár várához tartozó, hanem Újvár megyében fekvő földekként nevezték meg. A két dolog különbségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A várnak ugyanis, mint az jól ismert, egy másik megyében is lehettek földjei, a megyének azonban épp az intézmény nevében is megőrzött alapvető vonásából következően nem. Az efféle adatok tulajdonképpen egymásra rakódott történeti „rétegeket” alkotnak, és mindenekelőtt birtok-, kormányzat- és településtörténeti szempontból rendkívül becsesek. Lásd Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 844. Vö. Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta ducum, ducissarum stirpis Arpadianae necnon reginarum Hungáriáé critico-diplomatica. Szentpétery Imre kéziratának felhasználásával szerk. Zsoldos Attila. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 45.) Bp. 2008. (a továbbiakban: RA) 102. - Az oklevél alapján már Kristó Gyula felvetette, hogy Borsod déli részén Újvár megye két tömbje egykor valószínűleg összeért, lásd Kristó Gy: Vármegyék i. m. 398. A magyar történetírásban Abaúj, Heves és Sáros Újvárhoz tartozása régóta ismert. Borsodot azonban Györfíy György olyan jelentős méretű, korai megyének írta le, amely délen kettévágta Újvár megyét és elsősorban Anonymus Böngér fia Borsról előadott története alapján ítélve egészen a lengyel határig nyúlt ÁMTF I. 737-741. Borsod megye korai határa most nem lehet vizsgálatunk tárgya, délen azonban eredetileg bizonyosan nem ékelődhetett be a későbbi Heves és Abaúj megyék közé, és Borsod korai jelentőségének ellentmondani látszik, hogy a számos archaikus vonást őrző, II. András-kori vármegyeszervezet ispánjainak rangsorában a borsodi ispán messze elmarad az újvári ispánnak a korai méltóságsorokból kirajzolódó jelentőségétől. 7 1046 k.: ad Novum Castrum, quod rex Aba construxeratXásA ÁMTF I. 58. (SRH I. 337.); Kristó Gy: Vármegyék i. m. 399-400. 872
