Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kosztyó Gyula: A „magyar világ” utolsó napjai (1944. október)
A „MAGYAR VILÁG ” UTOLSÓ NAPJAI KÁRPÁTALJÁN (1944. OKTÓBER) Szovjet katonai megszállás Az események robbanásként hatottak a harcoló csapatokra. Az október 15-ei kormányzói proklamáció, a tétova kiugrási kísérlet, majd a nyilas hatalomátvétel és a harc további folytatásáról rendelkező parancs az Árpád-vonalban szétszórva érte az 1. magyar hadsereget. A moszkvai előzetes fegyverszüneti tárgyalásokról, illetve az általános hadműveleti helyzetről szinte teljesen tájékozatlan tiszti és legénységi állomány először „nagy meglepetéssel”, majd „izgalommal és örömmel”, végül pedig „teljes elképedéssel” fogadta a híreket. Közben Szálasi az 1. magyar hadsereg irányítását László Dezső vezérezredesre bízta.102 102 Szabó P. - Számvéber N: A keleti hadszíntér i. m. 71-72. 103 HL VII. Tgy.3287. Gergelyfy Imre: Háborús napló. A magyar királyi 24. honvéd tüzérosztály parancsnokságának háborús visszaemlékezése a Kárpátok előterében és a Kárpátokban vívott harcokról. 52. 104 HL VII. Tgy. 3525. Horváth Gyula: A magyar királyi 24. honvéd gyaloghadosztály története 1944. március-1945. június 22. 32. 105 KTÁL Fond 1553. op. 1. od. zb. 910., 16. 5482. 106 A szovjet partizánok tevékenységének fokozódása miatt szinte minden nap érkezett Ungvár és Munkács környékéről jelentés a magyar királyi Központi Szállításvezetőséghez mozdony, vasúti szerelvény kisiklatásáról, vasúti sínpár felrobbantásáról. Lásd bővebben HL I. 94. 3. doboz. KSZV napi jelentései. 1944. okt. 16-21. 107 HL II. 1650. A magyar királyi 13. honvéd gyaloghadosztály tiszti parancsai. 3. számú hadosztály! bizalmas tiszti parancs. 1944. okt. 17. 2-3. 108 Szabó P. — Számvéber N: A keleti hadszíntér i. m. 72. Az Árpád-vonalban küzdő honvédcsapatok körében hamar érezhetővé vált a bizonytalanság, különösen azoknál a honvédeknél, akiket Kárpátaljáról soroztak be. Megszaporodtak a szökések.103 „Az első lemaradozók így a környéken lakó, a terepet ismerő román, ruszin fiúk voltak” — írta visszaemlékezésében Horváth Gyula a 24. gyaloghadosztály Huszt-Nagyszőlős környéki működéséről.104 A Honvéd Vezérkar főnöke utasította a polgári közigazgatást, hogy október 20-ai határidővel kötelezzék bevonulásra azokat a honvédeket, akik korábban elhagyták alakulataikat. A rendelkezés szerint a karhatalomnak razziákkal kellett volna összegyűjtenie a dezertáló honvédeket. Arról nincsenek információink, hogy valóban sor került-e ilyen rajtaütésekre.105 Egyúttal intenzívebbé váltak a partizántámadások is,106 amivel szemben a honvédség körültekintőbb, alaposabb igazoltatásokkal, fokozott járőr tevékenységgel próbált védekezni.107 A kétnapos hadműveleti szünet után a 4. Ukrán Front támadásba lendült. Áttörte az 1. magyar hadsereg arcvonalát és október 18-án elfoglalta Máramarosszigetet és a Visó völgyét. A parancsnokság úgy döntött, hogy folytatja a megkezdett visszavonulást és a Tisza középső szakaszán próbálja majd meg feltartóztatni a szovjet előrenyomulást. A német hadvezetés azonban csak október 18-án engedélyezte a viszszavonulást a Csap-Ungvár-Vihorlát hegység vonalára.108 A front közelsége miatt 806
