Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kosztyó Gyula: A „magyar világ” utolsó napjai (1944. október)
KOSZTYÓ GYULA vonaltól nyugatra.73 A rendelkezés érintette a magyar közigazgatás nélkül maradt civil lakosság „szerveződését” is. A magyar közigazgatás eltávozása után a városok polgármesterének, a községek jegyzőjének helyére egy, „a lakosság minél nagyobb bizalmát bíró egyént” kellett kijelölni arra az időre, amíg a megszálló ellenség a közigazgatást át nem veszi.74 Azt is javasolta, hogy a lakosság közbizalmát élvező személyekből egy tanácsadó testületet alakítsanak. 73 Uo. 74 A kijelölés módját a tervezet nem részletezi. 75 Botlik J.: Közigazgatás és nemzetiségi i. m. 242. 76 MNL OL K 150 XVIII. kútfő, 8. tétel, 4451. csomó, 1944. 36-39. 77 Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944. Dunaszerdahely 2002. 423. 78 Marina Gyula: Ruténsors - Kárpátalja végzete. Toronto 1977. 157. 79 KTÁL Fond 94. op. 2. od. zb. 1852., 5. 80 KTÁL Fond 94. op. 2. od. zb. 2324., 54. Kevés levéltári forrással rendelkezünk arról, hogy a gyakorlatban miként sikerült Vincze András kiürítési elképzeléseit megvalósítani, és arról, hogy miként is zajlott a közigazgatás hatalomátadása. A fennmaradt források alapján azonban úgy tűnik, hogy a magyar közigazgatás a Vincze kormánybiztos rendeletében foglaltak alapján hagyta el a területet, azaz az ellenség megjelenése előtti napokban, órákban. Szaplonczay László, Máramaros vármegye főispánja például akkor hagyta csak el Máramarosszigetet és települt át Viskre, amikor a frontvonal már 10 km-re megközelítette a várost.75 Ungvár, Beregszász, Munkács polgármesterei is hasonlóképpen hagyták el a szolgálati helyüket. Október 14-én Sövényházy-Herdiczky újabb kiürítési rendeletet adott ki, amely szerint a kiürítési munkálatokba a seregtestek is bekapcsolódhattak. A civil lakosság ellátásához szükséges mezőgazdasági terményeket ugyan hátra kellett hagyni, azonban a mezőgazdasági gépeket (traktorokat) át kellett adni a hadsereg részére. Az állatállományt Csap község irányába kellett hajtani, óvva az ellenséges légitámadásoktól.76 Október 16-án megkezdődött Ungvár kiürítése is. Az evakuálás azonban nehezen haladt, a közellátás akadozott, a katonaság jelenléte gyakran tumultuózus jelenetekhez vezetett. Vincze András 1944. október 19-én utolsó értekezletét tartotta Ungváron,77 amelyen bejelentette, hogy a terület közigazgatása Ózdra települ át.78 A magyar közigazgatás és az önként nyugatra települők evakuálására október 16-ától volt lehetőség, a vasúti szerelvények ugyanis ekkortól kezdve várakoztak berakodásra az Északkeleti Hadműveleti Terület városainak vasútállomásain.79 Ungváron lófogatok sorakoztak, hogy a közigazgatás és a civil lakosság ingóságait a vasútállomásokra fuvarozzák.80 Mielőtt az alispánok, polgármesterek elhagyták volna szolgálati helyüket, összehívták a megye vagy az adott város vezető személyiségeit - általában a papokat és más, rangos értelmiségieket, akik Vincze 801
