Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kosztyó Gyula: A „magyar világ” utolsó napjai (1944. október)
KOSZTYÓ GYULA tájékoztató értekezlete is, amelyen igyekezett a partizántevékenység jelentőségét bagatelizálni. Közölte, hogy „kizárólag szórványos jelenségről van szó, minden komolyabb jelentőség nélkül”.31 Ugyanakkor azonban hatalmas falragaszok szólították fel a lakosságot a partizánok azonnali elfogására és jelentésére.32 31 Az Öslakó, 1944. október 15. 1. 32 KTAL Fond 185 A beregszászi járási főszolgabíró iratai (a továbbiakban: Fond 185)., op. 1. od. zb. 933., 42. 33 Hosszas levéltári kutatással sikerült rekonstruálnom, hogy Ungváron hogyan alakult néhány alapvető élelmiszer ára 1940-1944 között. Ha nem is nyújt biztos képet az infláció mértékéről Kárpátalján, de mindenképpen tájékoztató jellegűek az adatok. Ungváron 1940-1944 között az alapvető élelmiszerárak átlagosan 90-100%-kal növekedtek. Előfordult az is, hogy egy-egy élelmiszer ára sokkal magasabb volt Ungváron, mint például Budapesten (például a tojás ára 257%-kal emelkedett ebben az időszakban Ungváron, míg Budapesten 114%-kal). Ungvár fontos kereskedelmi központ volt a korban, hisz meghatározó vasút- és közúti vonalak kereszteződésében helyezkedett el, mégis előfordulhatott ilyen mértékű áremelkedés. A hegyvidéken, ahol rosszabbak voltak a vasúti és közúti szállítás feltételei, még nagyobb lehetett az áremelkedés, az infláció. Mind az Ungi, mind pedig a Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség vezetőinek éves beszámolóiban rendszeresen elhangzott, hogy a liszt- és cukorellátásban való fennakadások a szállítási nehézségekre vezethetők vissza. Ezenkívül a nagy távolságok jelentős többletköltséget is jelentettek. Hermann Miklós a Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség helyettes vezetője szerint emiatt a Kirendeltségben 1943-ban a létfenntartási költségek mintegy 30-35%-kal is magasabbak voltak, mint az ország más mezőgazdasági termelési helyein vagy éppen Budapesten. KTAL Fond 162 A Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség iratai (a továbbiakban: Fond 162)., op. 1. od. zb. 2056., 27. 34 1944. május 20-án az Magyar Királyi Földművelés ügyi Minisztérium rahói erdőigazgatói értekezletén Katapán Ottó erdőigazgató a következőket mondta a lakosság életviszonyairól: „A mi vidékünk nem termelő vidék. Nem tarthat állatot, mert nem tudja megtermelni az állat szükségleteit. Mindent drága pénzen kell beszerezni. Munkája pedig háromszor annyi, mint más helyeken”. KTÁL Fond 1104 A Magyar Királyi Szolyvai Erdőfelügyelőségi Kirendeltség iratai (a továbbiakban: Fond 1104), op. 1. od. zb. 95., 13. 35 MNL OL K 542 1944. 1. csomó, 4. 36 Az ungvári törvényszék iratai között (KTAL Fond 103) első leírási egységében több tucat 1944. évi peranyag található ezekben a témákban. A magyar intézkedések többségükben hatástalanok maradtak, mert a szláv lakosság október elejétől a rossz közellátás, a magas infláció33 és a kereseti lehetőségek hiánya34 miatt egyre nagyobb számban csatlakozott a szovjet diverzánsokhoz. Ezt a tendenciát a magyar közigazgatás is érzékelte. Katapán Ottó, a rahói erdőigazgató már szeptember végén arra figyelmeztetett, hogy „Amint hallom a kőrösmezői bíró maga szervezte az embereket, kiment az erdőbe s partizánkodni fognak inkább, mint eljönni, persze az oroszok mellett”.35 Tény tehát, hogy a Vörös Hadsereg közelsége miatt újra fellángolt a kommunista szervezkedés Kárpátalján. Csak az ungvári törvényszéken több tucat ügyet tárgyaltak 1944 nyarán, a magyar állammal szembeni ellenséges lakossági magatartás, kommunista agitáció, a katonai kötelezettség megtagadása és illegális határátlépés vádjával. Ezek a törvénysértések egy évvel korábban (1943 nyarán) még csak mutatóban fordultak elő.36 Pedig nagyon szigorú rendszabályok voltak érvényben. Már 1944 márciusában rögtönbíráskodás 795
