Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kosztyó Gyula: A „magyar világ” utolsó napjai (1944. október)
KOSZTYÓ GYULA vágóállatok felhajtása és átvétele során. A mulasztást elkövetőkkel szemben pedig szigorú megtorlást helyezett kilátásba.23 23 Uo. 178. 24 Magyarország honvédelme a II. világháború előtt és alatt (1920-1945). I —III. Szerk. Dálnoki Veress Lajos. München 1972-1974. II. 237-240. 25 1944. május 5-ről 6-ra virradó éjjel ereszkedett le a Szuvorov-partizánosztag, G. Vologyin parancsnoksága alatt, Bárdháza mellett. Az Északkeleti Hadműveleti Terület közigazgatása német segítséggel június elejére fokozatosan levadászta ezt a partizánegységet. HL Personalia. 232. doboz Andreánszky (lipótszentandrási) Jenő alezredes hagyatéka. 59-84. 1944. május 10-ről 11-re virradó éjjel Betegforrás községben újabb partizáncsoport (Vatutyin-csoport, I. Melnyikov vezetésével) ereszkedett le ejtőernyővel. Algya-Pap Zoltán vezérőrnagy, az Északkeleti Hadműveleti Terület katonai vezetője megsemmisítette ezt a csoportot is. Néhány partizán azonban elrejtőzött és később csatlakozott az újabb, ejtőrnyővel érkező csoportokhoz. Ez a két partizánosztag hírszerzési feladatokkal érkezett Kárpátaljára. Bevetésüket az 1. Ukrán Front törzskara sürgette, amelynek szüksége volt naprakész információkra a Kárpátokban védekező ellenségről. Omeljan Dovhanics: Harcba szálltak a népi bosszúállók. In: Ukrajna Emlékkönyve, Kárpátontúli terület. I. Szerk. biz. ein. Vaszil M. Kerecsanin. Ungvár 1997. 46. 1944. július 9-ről 10-re (más források szerint 19-ről 20-ra) virradó éjjel ért földet a Rónahavasok környékén Alekszandr Tkankó, aki a Kárpátalján tevékenykedő partizánok főparancsnoka lett. Tkankó és 19 fős egysége földetéréskor komoly tűzharcba keveredett a magyar karhatalommal. Rövidesen azonban sikerült lerázniuk üldözőiket, egyesültek a Blindjuk- és Szopilkov-osztagokkal (előbbi 1944. június 25-én, utóbbi 1944. június 27-én ért földet). A Tkankó-osztag feladatai a következők voltak: hírszerzés a magyar honvédség mozgásairól, diverziók végrehajtása, a lakosság beszervezése a kommunista pártba. A legfontosabb célja azonban az volt, hogy olyan stabil bázist építsen ki, amely további partizánok fogadására is alkalmas. Tkankónak sikerült beszerveznie több személyt is a magyar közigazgatásból (például több, Perecsenyi és Nagybereznai járáshoz tartozó község polgármesterét). Október végén osztaga már több mint 800 főt számlált. Kosztyó Gyula: Kárpátalja mint Északkeleti Hadműveleti Terület története (1944). Bp. 2020. 74-75. 1944. augusztus 8-án ereszkedett le az Úszta Gyula által vezetett (Rákóczi-partizánosztag) partizánegység. Mivel földetéréskor fegyvereik megsemmisültek, egy hónapig semmiféle érdemleges tevékenységet nem tudtak kifejteni. Diverzáns működésüket 1944 októberében kezdték meg, miután utánpótlást kaptak, és a Vörös Hadsereg is aktív harctevékenységbe kezdett. Kosztyó Gyula: Az Úszta-Prises epa partizánosztagok tevékenysége Kárpátalján (1944. augusztus 8. - október 26.). In: A Kárpát-medencéből elhurcolt magyar és német rabok nyomában Oroszföldön és a Kaukázus országaiban. Szerk. Dupka György - Zubánics László. Bp.-Ungvár 2017. 127-151.; Uő: Kárpátalja mint Északkeleti i. m. 76-77. Szovjet partizánok aktivitása a hadműveleti területen Október első napjaiban átszivárgó harcmodorával a Vörös Hadsereg több helyen is megzavarta az Árpád-vonalban (erdős, hegyes terepen) védekezőket. Az sem kedvezett a magyar védelemnek, hogy az 1. magyar hadsereg kötelékéből csapatokat vontak ki, mindenekelőtt a 10. könnyű hadosztályhoz tartozókat.24 Ezzel egyidőben a frontvonal mögött is megélénkültek, sőt már teljes hatásfokkal működtek a korábban ejtőernyővel ledobott, bujkáló szovjet partizánok, diverzánsok is.25 Tyimofej Sztrokács altábornagynak, a Partizánmozgalom Ukrán Törzs (PUT) parancsnokának a 4. Ukrán Front katonai tanácsához írt jelentései szerint 1944. október 1-15. között a PUT az Északkeleti Hadműveleti Területen két fő 793
