Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
FÖLDRAJZ ÉS DIPLOMÁCIA A BALKÁN-HÁBORÚK IDEJÉN (1912-1913) Thallóczy Lajos ugyan nem volt földrajztudós, személye azonban tanulmányom szempontjából megkerülhetetlen. O volt ugyanis az, aki összekapcsolta a magyar és az osztrák tudományos életet, illetve az ezekben megjelenő politikai véleményeket. Párhuzamosan dolgozott az államapparátusban és a tudományos világban, s kapcsolatai miatt a politikai döntések előkészítésében is részt vett.100 Szakértelme meghatározó szereplővé tette több pénzügyminiszter működése idején is.101 1886-ban került Bécsbe azzal a feladattal, hogy vezesse a Pénzügyminisztérium alá tartozó levéltár magyar vonatkozású iratainak rendezését.102 Thallóczyt a legtöbb történész a Monarchia feltétlen híveként tartja számon, aki meg volt győződve az Osztrák—Magyar Birodalom pozitív szerepéről, ahol „a közös érdek megtestesítője a közös uralkodó, akinek ő, a szolgálatában áll”,103 miközben a magyar érdekeket is szem előtt tartotta.104 Jelentős szerepet játszott a Monarchia Balkán-politikájában, amit tudományos munkásságával kívánt szolgálni. Működésének két kiemelkedő mozzanata a bosnyák és az albán nemzettudat létrehozásának segítése volt. A bosnyák nemzettudat alakítását a Monarchia érdekeinek megfelelő módon még Kállay Béni közös pénzügyminiszter kezdeményezte.105 Megbízásából kezdett el Thallóczy behatóan foglalkozni a bosnyák történelem feldolgozásával, amelyben segítségére volt kiváló nyelvtudása. Több forrásgyűjtemény mellett nevéhez kötődik egy bosnyák népiskolai tankönyv megírása is.106 Hasonlóan fontos szerepe volt az albán nemzetépítés támogatásában is. Albánia kérdése 1878-ban került elő először a nagyhatalmak tárgyalásain, majd a századfordulótól kezdve egyre fontosabb szerepet játszott a Monarchia külpolitikájában.107 Az 1896-ban elfogadott, Thallóczy és Ippen által kidolgozott „albán akciótervek” alapján indult meg egy albán történelmet feldolgozó könyv megírása, amit Thallóczy maga készített el. Ezzel párhuzamosan terjeszteni kezdtek egy Bécsben szerkesztett és Brüsszelben kiadott folyóiratot is Albanie címmel. 108 (Balkáni kulturális befolyását Bées a kultuszprotektorátusi 100 Gostentschnigg, K: Wissenschaft i. m. 427. 101 Ress Imre: Magyarok a közös pénzügyminisztériumban. In: Kapcsolatok és Keresztutak. Szerk. Ress Imre. Bp. 2004. 241. 102 Tömöry Márta: In memoriam Herceghalom 1916. Bp. 1991. 15. 103 Zichy M.: Segítség nehéz időkben i. m. 21. 104 Demeter G.: A modernizációtól i. m. 122. 105 A témáról lásd Dán K: Kállay Béni i. m. 106 Ress Imre: Thallóczy Lajos bécsi hivatali és tudományos pályakezdése. In: História mezején. A 19. század emlékezete. Szerk. Deák Ágnes - Völgyesi Orsolya. Szeged 2011. 170-176. 107 Albánia szerepéről a bécsi külpolitikában lásd Csaplár-Degovics Krisztán: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878-1913) - a Rilindja és az államalapítás korszaka. Bp. 2010.; Pollmann Ferenc: Az első világháború kitörése és az osztrák-magyar Albánia-projekt. Aetas 29. (2014) 3. sz. 20-29. 108 Csaplár-Degovics K: Thallóczy Lajos i. m. 169-172. 776
