Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
FÖLDRAJZ ÉS DIPLOMÁCIA A BALKÁN-HÁBORÚK IDEJÉN (1912-1913) pozíciót betöltő) magyar személy is itt tanult. Hallgatói között szerepelt például báró Burián István is, aki többször volt közös pénzügyminiszter és külügyminiszter.83 (Emiatt hivatalból is foglalkoznia kellett a balkáni kérdésekkel, mivel pénzügyminiszterként ő felügyelte Bosznia ügyeit.) Több itt tanuló magyar hallgatóból lett később konzul (Szécsén Miklós, Mérey Kajetán vagy Szögyény- Marich László).84 A hallgatók mellett a tanárok között is voltak magyarok, közülük talán Thallóczy Lajos a legismertebb.85 83 Életéről lásd Diószegi István: A ballplatzi palota utolsó gazdája. Kortárs 10. (1966) 270-283. 84 Életükről és előmenetelükről lásd Somogyi Éva: Hagyomány és átalakulás. Állam és bürokrácia a dualista Habsburg Monarchiában. Bp. 2006. 85 Zichy Mihály: Segítség nehéz időkben. Levélválogatás Thallóczy Lajos hagyatékából. Bp. 2018. 26. 86 Pfusterschmid-Hardtenstein, H.: Von der Orientalischen Akademie i. m. 157. 87 Deusch, E.: Die effektiven Konsuln i. m. 22 skk. 88 Pfiisterschmid-Hardtenstein, H.: Von der Orientalischen Akademie i. m. 165. 89 Bottlik Zs. — Kőszegi M.: A magyar földrajztudomány i. m. 118. 90 Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920. Szerk. Szögi László - Zsidi Vilmos. Bp. 2007. 15-18. 91 Erdélyi Mátyás: A Keleti Kereskedelmi Akadémia és az orientalisták: a tudomány, a gazdaság és a politika interakciója. Korall 21. (2020) 33. 92 Demeter G.: A modernizációtól i. m. 115.; Strausz Adolf (1853-1944) több tudományterület elismert kutatója. Életéről lásd Róbert Péter: Strausz Adolf, a Balkán tudósa. Múlt és jövő 8. (1995) 1-2. sz. 98-102. Az intézmény keretei között összefonódott az oktatás és a tudományos kutatás. Ez részben a gyűjtemények és szakkönyvtárak létrehozásában nyilvánult meg,86 részben pedig abban, hogy a végzett hallgatók közül többen tudományos munkát (is) végeztek szolgálati helyükön. Ezek középpontjában szintén a balkáni kutatások állnak — az ottani sűrű osztrák—magyar konzuli hálózatnak köszönhetően.87 A tudományos munkát támogatták az 1904—1905-ös tanévtől kezdődően rendszeresen szervezett tanulmányutak is.88 Magyarországon az intézményes Balkán-kutatás az osztrákhoz képest később alakult ki, így az 1912-1913-as eseményekre kevésbé lehetett hatással. A folyamat egybeesett a magyar birodalmi gondolat felfutásával és a déli expanziós elképzelések megerősödésével, ami a Balkán-háborúk következtében továbberősödött.89 A Balkánnal foglalkozó budapesti intézmények közül az 1891-ben induló Keleti Kereskedelmi Tanfolyam emelhető ki, amelyből 1899-ben Akadémiát szerveztek (Keleti Kereskedelmi Akadémia).90 Az intézmény képzése gyakorlatorientált volt, a hallgatóknak a kereskedelmi érdekek érvényesítéséhez szükséges tudást nyújtotta. Eközben azonban a tanárok az intézményi hátteret saját ambícióik kielégítésére is felhasználták, ami gyakran politika- és ideológiamentes tudományos eredményekhez vezetett.91 A tananyagban fontos szerepet kaptak a gazdaságföldrajzi ismeretek, köztük a Balkánra vonatkozókat Strausz Adolf oktatta.92 A képzés az évek során folyamatosan szélesedett, és egyre több földrajzi tárgyú kurzus került 774
