Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
FÖLDRAJZ ÉS DIPLOMÁCIA A BALKÁN-HÁBORÚK IDEJÉN (1912-1913) előkerültek.) Ratzel a földrajztudomány 19. század második felében felvállaltan nemzeti célokat propagáló alakjai közé illeszkedik, így valójában a német gyarmatpolitika „aktivistájának” is tekinthető.23 Az emberföldrajzi, azaz a földfelszíntől függő emberi sajátosságok kialakulását taglaló gondolatait 1881-ben megjelent Anthropogeographie című munkájában fejtette ki.24 Az irányzat végül a francia Paul Vidal de La Blache munkásságában teljesedett ki a századfordulón. A magyar földrajztudomány módszertani és eszmerendszeri alakulására is a német és a francia gondolkodás gyakorolta a legnagyobb hatást. Ratzel alapvetéseire támaszkodva jött létre a 20. század elején a geopolitika, amely az államok nemzetközi kapcsolatrendszerét, szövetségi-hatalmi viszonyait vizsgálja.25 A 19. század végén tehát két domináns irányzat alakult ki a földrajztudomány művelői között: az egyik a földrajzot természettudománynak tartotta, a másik pedig társadalomtudománynak. Ez a kortárs vita a magyar földrajztudomány fejlődésében is érzékelhető volt, igaz, némi késéssel. (Németországban az 1890-es évektől, nálunk csak a századforduló után.)26 23 Livingstone, D. N: The Geographical i. m. 201. 24 Uo. 198. 25 Kovács Zoltán: Társadalomföldrajzi kislexikon. Bp. 2001. 60. Első elmélete az angol Mackinder ne véhez fűződik. A geopolitikai elméletek azonban kevés hatást gyakoroltak az általam vizsgált időszak osztrák és magyar földrajzkutatóira, az irányzat kibontakozása is inkább az első világháború utánra tehető. Lásd Hajdú Z.: A politikai földrajz i. m. 26 skk. 26 Fodor E: A magyar földrajztudomány i. m. 181. 27 Heinz Faßmann: Geography in Austria. Belgeo 5. (2004) 1. sz. 17. 28 Kurt Gostentschnigg: Wissenschaft im Spannungsfeld von Politik und Militär. Die österreichischungarische Albanologie 1867-1918. Graz 2018. 67. 29 Hilbert B.: A földrajztudomány i. m. 225. 30 Faßmann, H: Geography i. m. 18. Az osztrák földrajztudomány intézményesülésének meghatározó állomása volt a különböző szakmai szervezetek és folyóirataik létrejötte (például 1856-ban az Osztrák Földrajzi Társaság [Österreichische Geographische Gesellschaft]) és az egyetemi tanszékek megalapítása.27 A folyamat a törökök kiűzése után, a katonai térképezésekkel kezdődött, majd 1851-ben a bécsi egyetemi tanszék megszervezésével folytatódott. Az egyetemi tanszékek hamar a különböző tudományágak (köztük a földrajztudomány) központjaivá váltak, ebben Bécs élen járt egész Európában.28 1918-ig további négy egyetemen jöttek létre földrajzi tanszékek.29 Az egyetemi élet meghatározó földrajzkutatói a korszakban Friedrich Simony, Albrecht Penck, Eduard Suess, Wilhelm Tomaschek és Eduard Oberhummel voltak. 30 Előbbiek inkább még a Ritter-féle leíró földrajz követői voltak, Tomaschek és Oberhummel azonban már a Ratzel-féle ember földrajzi irányzathoz kapcsolódott. Az osztrák földrajztudomány kialakulása a térképekre való igény növekedésén alapult, s megkerülhetetlen szerepet játszott benne a Militärgeographisches 766
