Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kisling Zénó: Földrajz és diplomácia a Balkán-háború idején (1912–1913)
KislingZénó FÖLDRAJZ ÉS DIPLOMÁCIA A BALKÁN-HÁBORÚK IDEJÉN (1912-1913)* Az első világháborút megelőzően az utolsó, még korlátok közé szorított európai villongás a Balkánon zajlott 1912—1913-ban. A korlátot a nagyhatalmak azon törekvése jelentette, amelyet nagyhatalmi koncertnek és a hatalmi egyensúly politikájának is szokás nevezni. Ez a törekvés tartotta fenn azt a rendszert, amely huzamosabb ideig sikerrel előzte meg a nagyhatalmak közötti háborúk kirobbanását és gátolta a helyi konfliktusok továbbterjedését.1 A Balkán-félszigeten azonban ez az egyensúlypolitika 1880 után már szétesőben volt, és egyre nehezebben lehetett kezelni a regionális érdekellentéteket.2 Ennek oka alapvetően két, a 19. században a félszigeten zajló folyamatban gyökerezett, amelyek végül az 1912—1913-as háborúkhoz is elvezettek. Egyrészt a nacionalizmus ideológiája elérte az itt élő népeket is,3 másrészt az Oszmán Birodalom hanyatlásával a félsziget két, később pedig három (nagy)hatalom érdekszférájának ütközőterületévé vált.4 Az Orosz Birodalom külpolitikai céljai között évszázadokon keresztül kiemelt helyen szerepelt egy földközi-tengeri kikötő megszerzése és ennek megfelelően a déli irányú terjeszkedés.5 A 19. század végétől az Olasz Királyság is befolyása kiterjesztésére törekedett a térségben.6 A harmadik hatalomnak, az Osztrák-Magyar Monarchiának pedig 1866 után a német területekről kiszorulva már csak déli irányban volt lehetősége nagyhatalmi politikájának érvényesítésére.7 A tanulmány ez utóbbi külpolitikáját elemzi a Balkán-háborúk idején, egy eddig kevésbé vizsgált szemszögből. Mivel a hagyományos diplomáciatörténeti munkák a háborúk alatt zajló eseményeket már feldolgozták, munkám fókuszába a külpolitikai törekvéseket befolyásoló tényezők egyikét állítottam: a 19. század során intézményesülő és a korszakban már tudományként elismert földrajztudományt. A 19. században és a 20. század elején ugyanis a földrajztudományt „a kormányok, a stratégiai célok és a nemzeti 1 Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Bp. 2003. 19. 2 Csaplár-Degovics Krisztián: Az első világháború kitörésének okai és a szerb historiográfia. Világtörténet 5. [37.] (2015) 350. 3 Richard C. Hall: The Balkan Wars 1912-1913. London-New York 2000. ix. 4 Henry Kissinger: Diplomácia. Bp. 2008. 139. 5 Palotás Emil: A cári Oroszország és a Balkán. In: A Balkán-háborúk és nagyhatalmak. Rigómezőtől Koszóvóig. Szerk. Krausz Tamás. Bp. 1999. 37. 6 Csaplár-Degovics K: Az első világháború i. m. 363-364. 7 Kissinger, H: Diplomácia i. m. 131. * A tanulmány az ELTE Tehetséggondozási Tanácsának, valamint Az Innovációs és Technológiai Minisztérium UNKP-20-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült. 763 SZÁZADOK 1^6. (2022) 4. SZÁM
