Századok – 2022

2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején

MIÉRT LETT LÓMÉSZÁROS A FŐVÁROS? kortársakat, de az intézkedés kést szegezett a húsárakkal már egy évtizede küzdő és annak egyetlen enyhülését a szerb importban látó Budapest torkának.41 41 A szerb határzár következtében a budapesti vásárról mintegy 113 000 sertés és 1 600 000 ba­romfi is hiányzott. A legnagyobb félelmet azonban a marhahiány keltette. Előterjesztés a húsdrá­gaság ügyében i. m. 10-11.; Az élelmiszerdrágaság ügye a közélelmezési bizottság előtt. Fővárosi Közlöny, 1906. december 4. 1660.; Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a vásárcsarnoki hatósági közvetítők részére saját számláról való vásárlás ideiglenes engedélyezésére. Fővárosi Közlöny, 1906. február 29. 207. 42 Az itt említett mennyiség kívánalma (melynek teljesíthetőségét eleve megkérdőjelezték) csak 1915- ben lépett volna tejesen érvénybe. Az első évben csak 12 000 szarvasmarha és 60 000 sertés érkezhe­tett. Ráadásul ez is megoszlott az egész Monarchia területén. Húsdrágasági szakértekezlet i. m. 18-20.; Umbrai Laura: Zsírjegyek a bödönben. Élelmezési nehézségek az első világháború Budapestjén. Múl­tunk 66. (2021) 4. sz. 72-112., itt: 73. 43 Eközben az 1907-ben kötött szerb—olasz kereskedelmi szerződés ennél sokkal kedvezőbb vámtételt biztosított az Olaszország felé történő bevitelnek. Húsdrágaság szakértekezlet i. m. 10. 44 1911-re azonban már olyan kétségbeejtővé vált a helyzet, hogy a főváros ismételten felterjesztést intézett a miniszterelnökhöz, kérve, hogy engedélyezze a román kapacitás kihasználatlanságának ere­jéig a szerb kontingens megemelését, illetve ugyanezt a keretet terhelve a horvát-szlavón és bosznia­­hercegovinai területekről az élőállat behozatalát, megszüntetve az időközben bevezetett, teljesen in­dokolatlan belforgalmi korlátozásokat. Tanácsi előterjesztés a balkáni élőállat behozatala tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1911. október 6. 2779-2780.; A húsdrágaság és az osztrák kérdés. BFL IV. 1407/b. 106226/-VIII. isz., 656/1910-VIII. Isz.; A szerbiai húsbehozatal kérdése a közgyűlésen — Polónyi hoz­zászólása. Fővárosi Közlöny, 1910. október 25. 1767.; Bizottsági és tanácsi előterjesztés a drágaság enyhítése iránt teendő intézkedések ügyében. Fővárosi Közlöny, 1911. november 17. 3328.; A köz­igazgatási bizottság a közigazgatás egyes ágainak menetéről 1911. év második felére vonatkozólag, u.e 1912-ből. Fővárosi Közlöny, 1912. március 12. 946.; Herz Lajos indítványa a húsdrágaság ügyében. Fővárosi Közlöny, 1911. október 27. 3064. A vámháború alatt nemcsak az élőállat, hanem a többi termékkel együtt a húsbehozatal is megszűnt. Ennek már egyértelműen nem állategészségügyi, hanem politikai okai voltak. (A lépés Szerbia gazdaságát súlyosan érintette, míg a magyar tenyésztőknek kedvező volt.) A főváros megint csak hiába in­tézett felterjesztést a magyar kormányhoz, hogy a határzár fennállása idejé­re tiltsa meg Magyarországról a vágóállat kivitelét, vagy legalább megfele­lő tarifapolitikával állja útját a magyar vágómarha kiáramlásának Bécs felé. A helyzet enyhítésére szolgáló első intézkedésre 1910 augusztusáig kellett vár­ni, amikor életbe lépett a 35 000 szarvasmarha és 120 000 sertés behozatalára engedélyt adó, Romániával kötött kereskedelmi pótszerződés.42 Azonban a román (és később a szerb) húsbehozatalt is sújtó magas autonóm vámtarifa ek­kor már megakadályozta az itthoni értékesítést azon az áron, amit a vásárlók meg is tudtak fizetni.43 Budapest pedig ismét csak hiába fordult segítségért a kormányhoz a vámtarifa csökkentése és az élő marha behozatalának engedé­lyezése érdekében.44 750

Next

/
Thumbnails
Contents