Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején
MIÉRT LETT LÓMÉSZÁROS A FŐVÁROS? foglalkoztak, a mi parasztunk meg annyira fukar, hogy csak akkor eszik tyúkot, ha vagy ő, vagy a tyúk beteg.”29 29 A szerbiai húsbehozatal kérdése a közgyűlésen - Polónyi beszéde. Fővárosi Közlöny, 1910. október 25. 1768. 30 Az 1900-as évek elején számottevő volt a magyar élőállat-export Ausztriába, Németországba, Olaszországba, de Magyarország szállított Luxemburgba, Boszniába, Svájcba, Oroszországba, Romániába, Szerbiába, Bulgáriába, Kelet-Ruméliába, valamint Belgiumba is. 1900-ban összesen 321 000 szarvasmarhát exportáltak, 1909-ben pedig már 431 500-et. Ebből csak Ausztria 270 000, majd 364 000 élőállattal részesedett. A sertéskivitel ez idő alatt 483 000-ról 674 500 darabra nőtt. A húsdrágaság szakértekezlet i. m. 16.; Katus L.: A modern Magyarország i. m. 430. A drágaságnak és különösen a fővárosban fellépő áremelkedésnek fő indokát nemzetgazdasági, illetve államgazdasági okokban látták a Városházán. Ezek közül is elsősorban az aránytalan méreteket öltő élőállat-kivitelben, amely negatívan hatott a belső fogyasztásra és különösen a főváros lakosságának ellátására.30 (2. táblázat) 2. táblázat Magyarország élőállat export-import tevékenységének adatai és Budapest egy főre eső húsfogyasztása (1899—1905) export (-) import (+) 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 hízott vágó ökör (+) Szerbiából 64 56 43 56 72 54 57 (-) Ausztriába 187 195 185 191 216 238 198 hiány (-) 123 139 142 135 144 184 141 hízott sertés 120 kg felett (+) Szerbiából 66 80 104 145 136 148 113 (-) Ausztriába 311 355 427 429 335 308 286 hiány (-) 245 275 323 284 199 160 173 1 főre eső húsfogyasztás Budapesten (kg) 53,3 53,1 52,1 49,6 48,1 45 47,5 Forrás: Bihari Károly: Az élelmiszerek drágasága. Bp. 1910. 68.; Dr. Buziássy K: Budapest húsfogyasztása i. m. 16. Magyarország állatexport-import tevékenységét mutató, illetve a budapesti egy főre eső húsfogyasztási adatsorok összefésülésekor azt látjuk, hogy az 1906-ban kezdődő vámháborút megelőző időszakig a szarvasmarha-kereskedelem szempontjából 1904-ben volt a legdeficitesebb helyzet Magyarországon, amikor a legtöbb élőállatot szállítottuk Ausztriába, miközben ennek pótlására csak nagyon kevés szarvasmarha érkezett Szerbiából. Ez a helyzet súlyosan kihatott az egy főre jutó budapesti húsfogyasztásra is. Sertésből a legnagyobb (az export-import különbségéből következő) hiány 1901-ben mutatkozott, amikor a viszonylag nagy kivitelt csak közepes méretű szerb behozatal igyekezett pótolni. Ez a veszteség Budapest egy főre eső húsfogyasztási adatainál azonban egyáltalán nem volt érzékelhető. Az 1895-ös sertésvész után ugyanis teljesen átalakult a főváros sertéshúsellátása: a korábban exportra alapított kőbányai sertéspiac helyét átvette 746
