Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Umbrai Laura: Miért lett lómészáros a főváros? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején
Umbrai Laura, MIÉRT LETT LÓMÉSZÁROS A FŐVÁROS? Budapest húsellátás problémái a 20. század elején* A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen információk és tapasztalatok birtokában döntött 1905-ben a főváros vezetése amellett, hogy beáll a helyi élelmiszeriparosok sorába s a budapesti lakosság körében nem kis idegenkedést kiváltó lóhúsárusításra adja a fejét. A közélelmezés terén a közvágóhidak és a vásárcsarnok-rendszer felállításával addig csak adminisztratív feladatokat ellátó székesfőváros1 ezzel a gazdaság aktív szereplőjévé vált, messze megelőzve Bécset vagy akár a nyugat-európai társait.2 Ezirányú törekvését a későbbiekben sem adta fel s a következő években sorra alapította a közélelmezési üzemeket.3 1 A tanulmányban a székesfőváros, főváros, Budapest elnevezés a hatóságot, tehát az önkormányzatot jelenti. 2 A témáról bővebben lásd Peter Csendes: Vásárcsarnokok Budapesten. In: Bécs - Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. századán. Szerk. Petet Csendes - Sipos András. Bp.-Bécs 2005. 175— 178.; Varga. Judit: Budapest élelmiszerellátása - vásár csarnokok a századfordulón. In: Tanulmányok Budapest Múltjából XXVIII. Szerk. Szvoboda Dománszky Gabriella. Bp. 1999. 87-101.; Umbrai Laura: Mit evett Budapest? A főváros élelmezéspolitikájának kialakulása és működése az első világháború éveiben. In: 1916 - A fordulat éve? Tanulmányok a Nagy Háborúról. Szerk. Kaba Eszter - Egry Gábor. Bp. 2017. 267-301., itt: 274-280. 3 A Községi Lóhús Üzemet 1909-ben a Községi Kenyérgyár, 1911-ben pedig a Községi Élelmiszerüzem megalakítása követte. Ez utóbbi szintén elsősorban a húsipari termékek előállításával és forgalmazásával lépett a gazdasági szereplők sorába. 4 Az 1873-as gazdasági válság, majd az azt követő tartós gazdasági depresszió hatására Európa legtöbb országában anti-liberális gazdaságpolitika került előtérbe, és egyre elfogadottabbá vált az állam beavatkozása a gazdasági folyamatokba. Magyarországon ez a liberalizmustól való elfordulás lassabban ment végbe, és soha nem jutott olyan messzire, mint például Ausztriában az 1879-ben kormányra kerülő Taaffe miniszterelnöksége alatt. A hatalom Magyarországon továbbra is a liberális gazdaságpolitika A dualizmus időszaka, a gazdasági depresszió éveit is ide sorolva, nagy fejlődést hozott Magyarországnak és azon belül a fővárosnak is. A belső vámhatárok 1850—1851- es eltörlését követően az Osztrák Monarchia már közös piacot alkotott, az 1867-es kiegyezéssel pedig létrejött a mindkét, gazdaságilag szuverén országrész érdekét figyelembe vevő kereskedelmi és vámszövetség. Ez viszonylagos védettséget nyújtott a világpiac kilengéseivel szemben, s biztosította a belső fejlődést az Osztrák-Magyar Monarchia tagállamaiban. A szövetséget, majd szerződést mindkét fél természeti és egyéb adottságait figyelembe véve rendszeresen felülvizsgálták a közös vám- és kereskedelmi értekezleteken, melyeknek a rendszer finomabb hangolása volt a célja. A korszak Magyarországát a liberális gazdaságpolitika jellemezte, ugyanakkor az 1870-1880-as évektől4 kezdve itt is megjelent az állam gazdaságirányító, * A tanulmány az NKFIH 137612. FK-21. számú projekt keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében végzett kutatásaim eredményeként készült. 739 SZÁZADOK 1^6. (2022) 4. SZÁM
