Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kalocsai Dóra: A fén yűzés jelentése és jelentősége. A luxus szimbolikus-rituális szerepe a Habsburgok 18. századi keresztelési és esküvői szertartásaiban
A FÉNYŰZÉS JELENTÉSE ÉS JELENTŐSÉGE (1697—1783) főlovászmester (Oberst-Stallmeister) és a hercegnő fő udvarmestere (Obersthofmeister), Anton von Salm gróf (1720-1769), őket követte Josef Wenzel von Liechtenstein herceg (1696 —1772) fényűző „aranyhintója”, aki a főherceget képviselte a Parmában per procurationem kötött házasságnál,73 végül pedig Izabella hercegnő ezüstözött, kék bársony díszhintóval (Prachtwagen) érkezett. 74 73 A házasságot először 1760. szeptember 7-én kötötték meg, a padovai székesegyházban. (Uo. 157-158.) 74 Uo. 156-158. 75 WD 1760. i. m. 11-12. 76 ÖStA HHStA OMeAÄZA Kt. 55. Konv. 3. Vermählungsakten Erzherzog Josef und Isabella von Parma Teil II. fol. 19-20., 330-332. 77 Uo. fol. 220. 78 Uo. fol. 220-221. 79 Lünig, J. C.: Theatrum Ceremóniáié Historico-Politicum i. m. 375., 377., 407., 425-426. A hivatalos esküvőt 1760. október 6-án tartották. Az Ágoston-rendi templomot értékes németalföldi faliszőnyegekkel (Niederländische Tapette) díszítették, kapujába pedig két karmazsinvörös, aranyszegéllyel ékesített párnát fektettek egy szőnyegre, amelyre a házasulandó pár térdelt.75 Bár József esküvőjét alapvetően fényesebb külsőségek jellemezték, a nászpár öltözéke, illetve a templom díszítése szinte megegyezett a Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc 1736-os menyegzőjén látottakkal: az oltártól jobbra helyezték el a császár és a császárné aranyozott székét és térdeplőjét egy szőnyeggel fedett pódiumon, arany baldachin alatt, az oltárral szemben, míg egy karmazsinvörös, aranyszegélyes szőnyegen József főherceg és Izabella hercegnő imazsámolya és széke állt, amelyek vörös bársonnyal voltak befedve.76 A szertartás öltözködési rendje nem változott az általam vizsgált három esküvő során, a kamarások és a titkos tanácsosok gálaruhában (grosse Campagne haubt Gala) jelentek meg, az udvari főtisztviselők, a hercegek és a főhercegek pedig fényűző spanyol díszruhában.77 A szertartás kiemelt reprezentációs jelentősége ellenére a nászpár öltözéke is változatlan maradt, Bourbon—parmai Izabella ezüstözött ruhát (Drap d'Argent) és drága ékszereket (feltehetően gyémántot) viselt, a vőlegény pedig fehér ezüstözött spanyol díszruhát (Mantelkleid), fehér, tollal díszített kalapot, harisnyát és cipőt.78 A menyasszony és a vőlegény öltözékének az állandósága minden bizonnyal annak tudható be, hogy ezeknek a jelképisége a vallásos rítushoz kapcsolódó jelentéstartalmat hordozott. Már I. Lipót Margit Terézia spanyol infánsnővel (1651-1673) 1666-ban, illetve a Habsburg-ház tiroli ágából származó Klaudia Felicitász főhercegnővel (1653-1676) 1673-ban történt házasságkötésekor, valamint I. József és Vilma Amália 1699. évi esküvőjén egyaránt gyémántokkal díszített ezüstruhát viselt a menyasszony, a vőlegény ezüstözött fehér ruházatát pedig kizárólag I. Lipót esetében, a császári titulushoz alkalmazkodva váltotta fel az aranyozott öltözék.79 A menyasszony és a vőlegény öltözéke és a vallásos rítus szimbólumrendszere közötti szoros kapcsolatot támasztja alá az is, hogy a vőlegény öltözékének fehér, 736
