Századok – 2022

2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kalocsai Dóra: A fén yűzés jelentése és jelentősége. A luxus szimbolikus-rituális szerepe a Habsburgok 18. századi keresztelési és esküvői szertartásaiban

A FÉNYŰZÉS JELENTÉSE ÉS JELENTŐSÉGE baldachin természetesen minden esetben kizárólag a császári párhoz, esetleg az özvegy császárnéhoz kötődött, Mária Terézia esküvőjén ezért VI. Károly császár és Erzsébet Krisztina császárné mellett kizárólag Vilma Amália foglalhatott he­lyet a baldachin alatt. Az özvegy császárné pozícióját fekete bársony párnával je­lezték.67 67 Uo. Arany, baldachin, fekete szócikk. 68 Beschreibung der den 23. April 1708. beschehenen Vermählung zwischen Ihrer Röm.kayserl. Ma­jestät Josepho I. als mandatario Ihrer Cathol. Majestät Carl des Dritten Königs in Spannien etc. und der Durchleuchtigsten Prinzeßin Elisabetha Christina Herzogin von Braunschweig und Lüneburg Az arany a királyok féméként az uralkodói hatalomra utalt, amit az is jel­zett, hogy egyedül a császár és a császárné székén és imazsámolyán jelent meg. A rítus során ennek alapján elvált az aranyszövéses és az aranyozás nélküli vörös bársonyszövet használata: önmagában a vörös bársony főhercegekhez és főher­cegnőkhöz, vagyis (megkülönböztetés nélkül) az uralkodócsalád tagjaihoz kö­tődő tárgyakon visszatérő elem volt a szertartás során. A Mária Teréziához és Lotaringiai Ferenchez kapcsolódó tárgyakon viszont sohasem jelent meg az arany díszítés, ami a szimbolikus szférában is elhatárolta a nászpárt a személyes uralom jelképrendszerétől. Ez a gesztus a küszöbönálló nőági örökösödés kontextusában a törvényesség látszatát volt hivatott erősíteni: a Habsburg Birodalomban a fiági örökösödés elsőbbsége változatlanul érvényben volt, Mária Terézia ennélfogva trónörökössé kizárólag a császár fiú utód nélküli halála esetén léphetett elő. A szimbólumhasználat jelentőségének megvilágítására érdemes összevetni Mária Terézia esküvőjét szüleinek, a spanyol örökösödési háború idején Spanyolországban trónkövetelőként fellépő Károlynak és Erzsébet Krisztina braunschweig-wolfenbüt­­teli hercegnőnek a per procurationem kötött házasságkötésével. A szertartásra, ame­lyen Károlyt bátyja, I. József német-római császár képviselte, a schönbrunni kastély közelében fekvő Szűz Mária Születése templomban (Pfarrkirche Maria Hietzing) került sor 1708. április 23-án. A menyasszony a császári pár kíséretében az ünnepi menet élén aranyozott fonallal átszőtt vörös bársonnyal díszített hintóval érkezett a templomhoz. I. József és felesége, Vilma Amália császárné arany-ezüst öltözéket, a menyasszony, Erzsébet Krisztina pedig „felbecsülhetetlen értékű ékkövekkel” kira­kott színezüst ruhát viselt. Nyilvánvaló, hogy az esküvő kontextusában a színezüst ruha a nőiség szimbólumaként jelent meg. 1708-ban fel sem merült a nászpár elha­tárolása a személyes uralom jelképeitől, hiszen a spanyol királynak tekintett Károlyt maga a német-római császár képviselte, Erzsébet Krisztina pedig spanyol királyné­vá lépett elő a házasságkötéssel. Feltűnő különbséget jelent tehát Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc esküvőjéhez képest, hogy ez alkalommal a nászpárhoz kapcsoló­dó tárgyakon is megjelent az aranydíszítés, a császár és a menyasszony a szertartás alatt ugyanis arany-ezüst párnán térdelt.68 734

Next

/
Thumbnails
Contents