Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kalocsai Dóra: A fén yűzés jelentése és jelentősége. A luxus szimbolikus-rituális szerepe a Habsburgok 18. századi keresztelési és esküvői szertartásaiban
A FÉNYŰZÉS JELENTÉSE ÉS JELENTŐSÉGE bársonnyal leterített asztal, amelynél a házasulandó felek felesküdtek a Pragmatica Sanction és aláírták a Renuntiations-InstrumentumGt. Fontos azonban megjegyezni, hogy mindezzel nem Mária Terézia örökösödési jogait erősítették meg, éppen ellenkezőleg: a lemondás aktusát emelték ki. Hangsúlyozták, hogy ha VI. Károlynak fia születne, akkor Mária Terézia csak utána következne az örökösödési rendben. Megerősítették a férfi utódok mindenkori elsőbbségét, illetve ismét kimondták, hogy Lotaringiai Ferencnek nincs joga a Habsburg örökségre. A ceremónia során tehát egyértelművé tették, hogy Mária Terézia - bár a trón legesélyesebb várományosa volt — (egyelőre) kizárólag a császár legidősebb leányának, nem pedig trónörökösnek tekintendő.58 Mária Terézia státusát azonban nemcsak a február Lei ceremónián, illetve a házasságkötésről szóló tudósításokban, hanem a szimbólumok szintjén az esküvői szertartás külsőségeiben is megjelenítették. 58 ÖStA HHStA OMeAÄZA Kt. 37. Konv. 10. Verlobung und Vermählung Maria Theresias mit Franz Stefan von Lothringen, fol. 7., 58-59.; Vom Kayserlichen Hof i. m. 155., 158., 160-162. 59 Vom Kayserlichen Hof i. m. 155., 158., 166-169., 177-182. 60 ÖStA HHStA OMeAÄZA Kt. 37. Konv. 10. Verlobung und Vermählung Maria Theresias mit Franz Stefan von Lothringen, fol. 1., 3., 7-9.; ÖStA HHStA OMeAÄZA Kt. 37. Konv. 3. Protokoll über die Vermählung Maria Theresias mit Franz Stefan von Lothringen, fol. 63., 65. A „császár lányának” az esküvője Az esküvőt 1736. február 12-én tartották a bécsi Ágoston-rendi templomban, ahol a pápai nuncius eskette össze a párt. A templom kórusát, vagyis a szentély és a főhajó között elhelyezkedő részét művészi kidolgozású németalföldi faliszőnyegekkel (Niederländisch Spallier) díszítették, az oltár közelében lévő falikárpitokat pedig gazdag arany- és ezüstszövéssel. A templom falait és oszlopait fáklyákkal világították meg, az oltár fölött pedig baldachin magasodott, amelyen két ezüst sas szimbolizálta a dinasztiát. A császári pár, VI. Károly és Erzsébet Krisztina császárné aranyozott, az özvegy Vilma Amália császárné pedig egy fekete bársony párnával díszített karosszékben foglalt helyet, amelyek felett arany baldachin magasodott. Mária Anna és Mária Magdolna főhercegnő székét és térdeplőjét vörös bársonnyal vonták be, illetve az oltár előtt helyezték el Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc ugyancsak vörös selyemmel befedett térdeplőjét.59 A szertartáson a császár spanyol díszruhát viselt, az „udvari gavallérok és kamarások”, valamint a miniszterek fényűző gálaruhában, az aranygyapjas lovagok pedig rendláncukkal jelentek meg. Mária Terézia egy fényűző, gyémántokkal gazdagon díszített ezüstözött ruhában volt, míg Lotaringiai Ferenc egészen fehérbe öltözött. Fehér ezüstözött spanyol felöltőt (Mantelkleid), fehér tollal díszített, ugyancsak fehér kalapot, harisnyát és cipőt viselt, valamint az Aranygyapjas Rend láncát is a nyakába tette.60 Bár a fehér 732