Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kalocsai Dóra: A fén yűzés jelentése és jelentősége. A luxus szimbolikus-rituális szerepe a Habsburgok 18. századi keresztelési és esküvői szertartásaiban
A FÉNYŰZÉS JELENTÉSE ÉS JELENTŐSÉGE drágakövek és nemesfémek eredeti szimbolikus jelentése már elhalványult, azokat csupán a szertartás állandósult kellékeiként alkalmazták. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy az általam vizsgált rítusokban nem volt jellemző az „alkalomhoz illő” drágakövek szokásszerű használata. Éppen ellenkezőleg, a különféle luxuscikkek gondos, koncepciózus alkalmazása tűnik valószínűbbnek: a ceremóniák leírásaiból kitűnik ugyanis, hogy a rítus szereplőivel és jelentés tartalmával együtt változtak a díszítéshez használt drágakövek, nemesfémek és textíliák is. A későbbiekben mindenekelőtt a Mária Teréziához kötődő rítusokon keresztül igyekszem érzékeltetni a luxuscikkek használatának ezen „dinamikáját”, a nőági örökösödés körüli bonyodalmak következtében ugyanis előtérbe került és jól megragadhatóvá vált a fényűző tárgyaknak a szimbolikus kommunikációban betöltött szerepe. Meglátásom szerint a fényűző tárgyak — azon túl, hogy kijelölték a rítus terét — a nekik tulajdonított jelentéstartalomnak megfelelően a szimbolikus kommunikáció immanens részeiként funkcionáltak, ennélfogva önmagukon túlmutató jelentőséggel bírtak. A szertartások során az ékkövek következetes használata ugyancsak tudatosságra utal, amit a korabeli források is megerősítenek: „ha a drágaköveket csak a csillogás fokozására választották volna az Uj Jeruzsálem falainak alapján, Jel. 21:19., akkor Isten minden más kő előtt gyémántokat választott volna”36 - írja a drágakövek tulajdonságait és felhasználási módjait tárgyaló, Der aufrichtige Jubelirer. .. című munka szerzője, valamint hozzáfűzi, hogy „nem hiába végezte el Isten a drágakövek kiválasztását és írta maga elő, 2Móz. 28:17., közülük melyiket kell Áron főpapjainak hósenjébe belefoglalni és belehelyezni; azonfelül, ha az effélék csupán dísznek lettek volna, hogy színükkel a főpapi ruhát ékesítsék, akkor a krizolit, krizopráz és jácint jobban csillogtak volna, szárdiusz, lynkurium, achát, jáspis vagy mások.”37 E sorokból kitűnik, hogy az ékkövek koncepciózus és differenciált alkalmazása egészen magától értetődőnek számított a korszakban. Az egyes ékköveknek egyedi hatóerőt tulajdonítottak, amelyet egyfelől azok természetes tulajdonságaiból, másfelől a Bibliában való említésükből vezettek le. Az általános vélekedés szerint a különféle drágakövek Isten által meghatározott célra teremtettek, ennélfogva pedig sajátos jellemvonásokkal és erővel bírtak.38 36 Der aufrichtige Jubelirer i. m. 10-11. 37 Uo. 10. 38 Uo. 11-12.; Thomas Nicols: Edelgestein - Büchlein oder Beschreibung der Edelgesteine: derer Gestalt, Kräffte und Tugenden, Eigenschafften, Preiß und Werth; samt Beygefügten Warnungen für Betrug an alle diejenigen, so mit Edel-Gesteinen handeln und umbgehen. Hamburg 1675. 6. Többen egyenesen az égi szférához kötötték az ékköveket, titkos igazságok, isteni kinyilatkoztatások hordozóiként tekintettek rájuk, hiszen „a Szentírásban egynéhány fontos dolog képszerűen van megmutatva nekünk a drágakövek 726
