Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kalocsai Dóra: A fén yűzés jelentése és jelentősége. A luxus szimbolikus-rituális szerepe a Habsburgok 18. századi keresztelési és esküvői szertartásaiban
A FÉNYŰZÉS JELENTÉSE ÉS JELENTŐSÉGE szertartása, illetve a gyermekáldáshoz kapcsolódó egyházi rítusok miatt nyilvánvaló. Az államépítés befejezetlenségéből és a személyes uralom szakrális jellegéből adódóan nem váltak el egymástól az állami, dinasztikus és egyházi szertartások, amit jól példáznak a trónörökös születését kísérő ünnepségek és ceremóniák is.14 Egészen Mária Terézia uralkodásáig maga a szülés is korlátozott nyilvánosság előtt zajlott, a fő udvarmesternő és más udvari arisztokrata asszonyok jelen lehettek. Gerard van Swieten15 azonban egészségügyi okokból hamar véget vetett ennek a gyakorlatnak is, és kizárólag egy bába közreműködését engedélyezte a szülésnél.16 A főhercegek és főhercegnők születéséről értesítették a szövetséges európai udvarokat, azok pedig drága diplomáciai ajándékokat küldtek az újszülött és az anya számára. Az elsőszülött trónörökös világra jötte alkalmából a katolikus udvarokba a pápa hagyományosan egy aranyozott fonallal átszőtt, brokátból készült, gazdagon hímzett, gyöngyberakásos pelenkát, úgynevezett fasciet ajándékozott. 17 14 Kökényesi Zs.: A magyar arisztokraták integrációja i. m. 100., 166-167.; Stollberg-Rilinger, B.: Maria Theresia i. m. 9. 15 Gerard van Swieten (1700-1772) holland származású orvosprofesszor, aki Mária Terézia hívására érkezett Bécsbe, és lett az uralkodói család orvosa. 16 Angela Stöckelle: Taufzeremoniell und politische Patenschaften am Kaiserhof. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 90. (1982) 4. sz. 274. 17 Stollberg-Rilinger, B.: Maria Theresia i. m. 10-11., 301-306. 18 VI. Károly gyermekeinek keresztelésénél minden esetben kiállították az ereklyéket, ezzel a tradícióval azonban Mária Terézia szakított: Mária Krisztina főhercegnő 1742. évi keresztelőjén már egyáltalán nem jelentek meg. (Stöckelle, A.: Taufzeremoniell i. m. 284.) A keresztelésnek, amelyet a főhercegek és főhercegnők esetében a pápai nuncius végzett, komoly reprezentációs jelentősége volt. A ceremóniára a Hofburg lovagter mében (Ritterstube) került sor, az esemény alkalmából a helyiség falait arany-, ezüst- és selyemszövéses damaszttapétával díszítették, a mennyezetről kristálycsillárok lógtak. Az oltárt arany baldachin alatt állították fel, valamint egy nagy ezüstkeresztet és hat ezüstgyertyát, illetve számos értékes ereklyét helyeztek rá.18 Tradicionálisan öt cseppet hintettek a Jordán folyó vízéből a Habsburgok drágakövekkel kirakott arany keresztelőmedencéjébe, ezzel is utalva a dinasztia szakralitására. A Schatzkammerben egy egész üveggel őriztek a rendkívüli értéknek számító folyóvízből. Ezenfelül olyan értékes ereklyéket vonultattak fel a szertartás során, mint az állítólag Krisztus keresztjéből származó szeg, a koszorújából való tövis és a Szent Vér. Az oltár jobbján egy aranyszegélyű, vörös bársony terítővei fedett asztal állt, tetején egy arannyal szegélyezett vörös bársony párnával, amelyre az újszülöttet fektették. Az oltárral szemben felállított térdeplőkön (Bethstuhl) a családtagok foglaltak helyet: 1717-ben, Mária Terézia keresztelésekor aranyozott imazsámolyon VI. Károly császár és az özvegy Vilma Amália császárné (1673-1742), illetve mögöttük aranyszegélyes vörös bársonnyal fedett térdeplőkön a Habsburg főhercegnők. József főherceg 1741. évi 722
