Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kis Iván: Új szempontok az 1041–1044-es évek magyar–német konfl iktussorozatához
KIS IVÁN tartalmazta a Henrik által előzőleg hiányolt feltételeket (az ominózus területsáv visszaadását). Ezenkívül ne felejtsük el Reichenaui Hermann említett híradását sem: Aha elűzte az előző évben elfoglalt területrész élére állított személyt, így bizonyára már ezért is tervben volt az említett hadjárat a magyar követek megérkezésekor. Nem tudjuk, hogy 1042-ben pontosan mekkora területet is szerzett meg III. Henrik, de a későbbi (alább részletesen tárgyalt) események valószínűsítik, hogy ha annak teljes egészét nem is, a Morva folyó jobb partján húzódó területsávot sikerült megtartania. Annyi bizonyos, hogy az 1043-as támadás okai között az előző esztendőben elfoglalt territóriummal kapcsolatos bizonytalanság, valamint Aba ellenállása is szerepelt. Ennek megfelelően a Német Birodalom uralkodója megindult a Magyar Királyság ellen, és augusztusban egészen a Rábca folyóig hatolt, ahol hadigépeket készített az ott emelt védművel szemben és további előrenyomulást határozott el. Erre azonban végül nem került sor, ugyanis ismét magyar követek érkeztek Henrikhez, akik ezúttal már nem csupán a foglyok elengedését és a váltságdíjat ajánlották, hanem ennél jóval többet ígértek. A 400 arany talentumon és ugyanennyi prémes köpenyen kívül az 1031-ben Istvánnak adott, Lajta és Fischa folyók közötti területet visszaadását, valamint azt, hogy Gizella királyné visszakapja az István által neki adományozott javakat. Henrik elfogadta az ajánlatot, és - a tervezett védművön történő átkeléstől elállva — elhagyta a Magyar Királyság területét.54 54 Uo. 33. 55 Lásd például Pauler Gy: A magyar nemzet története i. m. 108.; Szabó, Cs.: Die militärischen Aspekte i. m. 1-18.; Makk F.: Magyar külpolitika i. m. 74. 56 Hasonló véleményen van Varga Gábor is, lásd Varga G.: Heinricus III. rex pacificus i. m. 54. Meggyőződésem, hogy az a kitétel, amelyet Henrik a májusi és júliusi magyar követség ajánlatából hiányolt, éppen az, amely a Rábca folyónál tartózkodó német sereghez érkező követek ígéretében már szerepelt: mégpedig annak a területsávnak a visszaadása, amelyet 1031-ben a Német Birodalom II. Konrád sikertelen támadásának következtében kénytelen volt átengedni Szent István királynak. Bár a magyar középkorkutatás egy része előszeretettel hangoztatja, hogy Henrik támadása elakadt a Rábca folyónál emelt magyar védelmi rendszernek köszönhetően,55 a rendelkezésre álló korabeli forrásokból ez egyáltalán nem következik, épp ellenkezőleg, az Altaichi Évkönyv híradása szerint a német sereg készen állt áttörni az akadályt,56 és nem valamiféle katonai kudarc, hanem egy, az addigiaknál jóval kedvezőbb, területi gyarapodást is magában foglaló békeajánlat miatt tértek haza. Ezt megerősítik Reichenaui Hermann sorai is, akinél az Évkönyvben megfogalmazottaknál jóval tömörebben, mindössze egy mondattal szerepel, hogy Henrik — Abától elégtételt, túszokat, ajándékokat és az említett területrészt kérve - hazatért. A Hildesheimi Évkönyv nem említi a területszerzést, 679
