Századok – 2022
2022 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Törő László Dávid: „A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki.” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái Monostori Imre
TÖRTÉNETI IRODALOM zással hozható összefüggésbe. (40.) Amellett, hogy 1916-ban a központi hatalmak egységes igazolásrendszert dolgoztak ki a minél jobb követhetőség érdekében, sor került az oszmán kitüntetések, így például a Háborús Emlékérem („Vasfélhold”) viselésének szabályozására is. (51.) IV. Károly is rendelkezett 1917-ben a külföldi kitüntetések viselésének módjáról, azt ugyanis a korábbiakkal szemben, az osztrák-magyar darabokhoz hasonlóan bal oldalra kellett feltűzni, amivel a király a kitüntetések „németes viselését” kívánta megszüntetni. (79-82.) Összegezve, a kötet szerkezetét és felépítését illetően elmondható, hogy az egyes esztendők reformjainak bemutatása, összevetve az újításokat megelőző évek gyakorlatával, lehetővé teszi a tartalom szintetikus áttekintését. A szerző kiváló érzékkel világít rá annak fontosságára a kötet első fejezetében, hogy elengedhetetlen megismerni az első világháború kitörése előtti osztrák-magyar falerisztikai rendszert, melyet bár az első világháború jelentősen átformált, az 1918 októberében a viselési sorrendben megjelenő 70 hadikitüntetésből 18 már ekkor létezett. Ehhez 1914 második felében 12, míg 1915-ben 5 új típus vagy változat társult. Később, 1916-ra vonatkozóan a szerző helyesen kettéosztja a kitüntetési rendszer szempontjából is releváns esztendőt, hiszen I. Ferenc József november 21-én bekövetkező halála után IV. Károly lett az új uralkodó, ami falerisztikai szempontból is számos újítást, valamint 10 új kitüntetést hozott. Ehhez képest 1917-ben 25, 1918-ban pedig 1 új típussal gazdagodott az osztrák-magyar hadikitüntetések ekkor már igen színes palettája. A kötet végén, az utolsó fejezetben a szerző 70 oldalon listázza az egyes kitüntetés-típusokat. A fejezet egyik legnagyobb értéke, hogy a kitüntetés neve mellett annak elő- és hátlapjáról is láthatóak fényképek, illetve, hogy a szerző jelzi a kitüntetés/fokozat alapításának, a hadiszalag, kardok, az ismételt adományozhatóság stb. bevezetésének dátumát is. A könyvet bibliográfia, valamint angol és német nyelvű összefoglaló zárja. A tartalmilag hiánypótló munka külön értéke, hogy a szerző a bemutatott kitüntetések, viselési fényképek és korabeli dokumentumok esetében is feltüntette a tulajdonos vagy az érintett személy nevét. Mindezt fokozza a rendkívüli igényességű szerkesztési és tördelési munka, amely esztétikussá teszi a keménykötésű és minőségi papíron nyomtatott munkát az osztrák-magyar hadikitüntetés-rendszer iránt érdeklődő szakemberek és laikusok számára egyaránt. Szabó Róbert Karoly Törő László Dávid „A SZELLEMTÖRTÉNET IS CSAK AZ ADATOKBÓL INDULHAT KI” Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái Ráció, Bp. 2020. 272 oldal Eckhart Ferenc magyar történetírás kiemelkedő személyiségei közé tartozik. Részese volt annak a kiterjedt szellemi munkának, amely a 20. század első felében a magyar történetírásban lezajlott és aminek nyomán a korábbi idők sokszor korszerűtlen, irányzatos, nem ritkán tévutakon járó történetírását sikerült újragondolni és korszerű eszközökkel átformálni a tudományosság talaján. Mindez nem ment egyszerűen és nem volt akadályoktól mentes; Eckhartnak is számos támadást kellett elszenvednie, illetve elhárítania. A történész munkássága elsősorban a gazda649 SZÁZADOK 156. (2022) 3. SZÁM
