Századok – 2022
2022 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Márta Font: The Kings of the House of Árpád and the Rurikid Princes. Cooperation and Conflict in Medieval Hungary and Kievan Rus’ (Barabás Gábor)
TÖRTÉNETI IRODALOM Márta Font THE KINGS OF THE HOUSE OF ÁRPÁD AND THE RURIKID PRINCES Cooperation and conflict in medieval Hungary and Kievan Rus’ (Arpadiana 8.) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Bp. 2021. 356 oldal Font Márta az Árpád-kori magyar történelem egyik legismertebb és elismertebb mai kutatója, munkásságában pedig kitüntetett helyet foglal el a Magyar Királyság és a Kijevi Rusz, illetve az uralkodó dinasztiák, az Árpádok és Rurikok közötti kapcsolatok kérdésének vizsgálata, amelynek önálló monográfiát szentelt (Árpád-házi királyok és Rurikida fejedelmek. Szeged 2005.). Az olvasó e mű jelentősen átdolgozott, angol nyelvű változatát veheti kézbe, amely az Árpád-ház Program keretében jelent meg az Arpadiana-sorozat nyolcadik köteteként. Fontos azonban leszögezni, nem egy egyszerű tükörfordítással van dolgunk, hiszen Font Márta számos ponton kiegészítette korábbi munkáját az azóta eltelt időben folytatott kutatásai eredményeivel, valamint a történettudomány újabb megállapításainak felhasználásával. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt két évtizedben a Kijevi Russzal és azon belül is a Haliccsal foglalkozó kutatások reneszánszukat élték, ami szükségessé tette a régi monográfia bővítését és újraformálását. A könyv teljesen új ötödik fejezetében Font Márta legfrissebb kutatásainak eredményei olvashatók. A könyv első szerkezeti egységében a szerző részletes betekintést nyújt a kútfők tanulmányozásának módszertanába, alaposan ismertetve a rendelkezésre álló forrásbázist. Elsőként a keleti szláv évkönyvirodalom tagjait veszi sorra (A Kijevi Rusz első krónikája. Kijevi Évkönyv, Halics-Volhíniai Krónika). A keleti szláv szövegek után, áttérve a nyugati kereszténység területére, Font a magyar elbeszélő és okleveles források mellett ismerteti a kutatás szempontjából fontos lengyel, cseh és egyéb nyugati forrásokat is, végezetül pedig a bizánci dokumentumok relevanciáját hangsúlyozza. A könyv egyik legnagyobb erénye, hogy a szerző összeveti a különböző területeken keletkezett forrásokat, és szembesíti az olykor egymásnak ellentmondó, adott esetben egymásról mit sem tudó tudományos munkákat, majd a fentiek mérlegelése alapján saját szintézist hoz létre. A könyv első nagy fejezetében {Házasságok, szövetségek és hadjáratok) a szerző a kezdetektől vizsgálja a keleti szláv és a magyar előkelők érintkezéseit. Ezekről a honfoglalást megelőző elszórt híradásokból értesülünk elsőként, és ezt követik a magyarok Kárpát-medencébe érkezéséről, valamint a Szvjatoszlav-féle koalícióra és a magyar törzsek közötti interakcióra vonatkozó beszámolók. A szerző általánosságban is ír az Árpádok házassági politikájáról, majd az egyes Árpád-házi és Rurikida uralkodók példáján keresztül szemlélteti a két dinasztia kapcsolódási pontjait. Természetesen nem szorítkozik kizárólag az egymással kötött frigyekre: az olvasó képet kaphat a két hatalmi centrum teljes dinasztikus politikájáról, az egyes időszakok fontosabb eseményeiről, illetve a keleti és nyugati egyház közötti viszonyról is. Kifejezetten érdekes I. András esete, hiszen ő volt az első magyar uralkodó, aki a Kijevi Rusz területéről házasodott, de külön fejezet foglalkozik I. (Szent) László korával is, aki ugyan nem a Ruszból választott magának jövendőbelit, ám családi kapcsolatok az ő uralkodása idején is létesültek. A szerző részletesen elemzi Könyves Kálmán uralkodását is, a korábbiakhoz hasonlóan nemcsak a dinasztikus házasságokra, hanem a kapcsolatok más aspektusaira is összpontosítva. A továbbiakban megismerhetjük II. Géza és Izjaszlav Msztyiszlavics nagyfejedelem kapcsolati hálóját is. Font Márta mindazonáltal nem kizárólag az uralkodók szintjén vizsgálja a házassági kapcsolatokat, hiszen külön alfejezetet szentelt a családok nőtagjainak és a világi elitnek is. 639 SZÁZADOK 1^6. (2022) 3. SZÁM
