Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
HATÁRVÁLTOZÁS (OK) ÉS CSEMPÉSZET 1850. október 1-jével lebontották, ami a közös vám- és kereskedelmi politika (vámunió) kiépülésének első lépcsőfokát jelentette.14 Ettől kezdve a két birodalomfél közötti, illetve a régiót kettészelő (pontosan kijelölt, részletesen kitűzött és térképezett) osztrák-magyar határ csak tartományi határként szolgált.15 Ezt követően a gazdasági kooperáció új szintjét a kiegyezés után törvényerőre emelt — majd tíz évenként közös egyetértésben megújított - vám- és kereskedelmi szerződések jelentették. 16 Ezek értelmében az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság közötti — mintegy 2000 km-es — közös határ az áru- és személyforgalom előtt teljesen nyitottá vált, vagyis azt bárki, bárhol és bármikor mindenfajta ellenőrzés és útiokmány nélkül szabadon átléphette. Az akadálytalan mozgást elősegítette az is, hogy a határőrizet triásza17 ezen határszakaszra — szemben a magyar—román vagy a magyar-szerb külső vámhatárral - nem terjedt ki teljeskörűen. Határrendészeti egységek itt is működtek, hiszen a Magyar Királyi Határőrség szervezetét körkörösen, a Magyar Királyság teljes határvonalán kiépítették,18 de az osztrák-magyar közös határokon — főként, hogy a világháború előtt ezt semmi sem indokolta — nem folyt komplex határőrizet.19 Mindezek következtében a belső vámhatár által elválasztott kelet-ausztriai és nyugat-magyarországi régiók között nem volt akadálya az évtizedek óta formálódó szimbiotikus kapcsolatok elmélyülésének. A kölcsönös egymásrautaltság révén a határ két oldalán élők egyre szabadabban élhettek a másik ország piaci lehetőségeivel, kihasználva a régiók kedvező gazdasági helyzetét, adottságait.20 A bécsi—alsó-ausztriai—stájer piacokon szívesen fogadták a határ menti magyar térség élelmiszereit, miközben a magyar területen 14 John Komlos: Az osztrák-magyar „közös piac” gazdasági fejlődése. Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a tizenkilencedik században. Bp. 1990.; Katus László: A Monarchia közös piaca. Magyar Tudomány Új folyam 34. (1989) 808-820.; Eddie M. Scott: A pénzügyi függetlenség korlátái a vámunió szuverén államaiban: az Osztrák-Magyar Monarchia mint „adóunió” 1868-1911 között. Aetas 19. (2004) 1. sz. 202-217. 15 A határról, a határjelek helyéről, a vitás területekről és a kölcsönös területi igényekről lásd Sallai János: A magyar-osztrák határ történetéről a XVIII. századtól napjainkig. Soproni Szemle 50. (1996) 289-301. 16 Ezen jogszabályok a vámuniót már nem állandó, hanem az egyik fél követelésére felbontható, módosítható szerkezetnek tekintették. 1867. évi XVI. te.; 1878. évi XX. te.; 1882. évi XVI. te.; 1887. évi XXV. és XXIV. te.; 1898. évi I. te.; 1899. évi XXX. te.; 1908. évi XII. te. 17 A határőrizet triásza fogalom a határforgalom ellenőrzését, a határvonal őrzését és a határrend betartását jelenti. 18 Magyar Királyi Csendőrség elhelyezése. A Magyar Királyi Csendőrség zsebkönyve 1-32. (1887- 1918); Pénzügyigazgatóságok, Vámhivatalok, Magyar Királyi Határrendőrség tisztségviselőinek jegyzéke. Magyarország tiszti cím- és névtára 1-37. (1873-1918). 19 Parádi József: A magyar határőrizet a kiegyezéstől a második világháború kitöréséig, 1867-1939. In: Őrzők, vigyázzatok a határra! Szerk. Isaszegi János et al. Bp. 2017. 481-510. 20 Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1898.; Jankó Ferenc - Tóth Imre: Változó i. m. 63-85.; Horváth Gergely Krisztián: Bécs vonzásában. Az agrárpiacosodás feltételrendszere Moson vármegyében a 19. század első felében. Bp. 2013. 590
