Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Varga Dániel: A Duna-konföderációs terv előzménye: Il Programma Ungherese
VARGA DÁNIEL fogja kezdeményezni a háborút.66 Az emigráció vezetőegyéniségei mellett mások számára is világos volt, hogy a francia részvétel erősen kérdéses. Kiss Miklós67 1862 február végén tudatta Dunyov Istvánnal,68 hogy Párizsban Görögország és Bosznia helyzetével kiemelten foglalkoznak, ám információi szerint Garibaldi II. Viktor Emánuel nélkül nem fog cselekedni, az olasz uralkodó pedig csak Napóleon császár támogatását várja, aki azonban még mindig nem határozott a háborút illetően.69 66 Nyulásziné Straub É.: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai i. m. 545. 67 Kiss Miklós (1820-1902) ügyvéd a szabadságharc alatt ezredesként szolgált. A magyar emigráció egyik vezetője, 1859-ben a francia-olasz-magyar megállapodás egyik előkészítője. Kossuth híveként szoros kapcsolatot tartott fenn a francia udvarral. Magyar Életrajzi Lexikon I. A-K. Szerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1967. 930. 68 Dunyov István (1816-1889) bolgár származású ügyvéd, aki alezredesként és hadügyészként részt vett a szabadságharcban. Az osztrákok előbb halálraítélték, majd a büntetését 10 éves várfogságra változtatták. 1859-ben Itáliába emigrált, Garibaldi oldalán részt vett az olasz egységküzdelmekben. Uo. 403M04 69 Kiss Miklós levele Dunyov Istvánhoz, 1862. febr. 25. MNL OL R szekció 1526 utáni gyűjtemény, R (1) 1848/1849-es és emigrációs iratok gyűjteménye, R24 Dunyov István. 70 További vita tárgyát képezhette Erdély jövőbeli státuszának a kérdése. Kossuth Klapkával szemben határozottan hirdette, hogy Erdély uniójának a kérdéssé tétele elfogadhatatlan lenne a magyarok számára. Bár nem zárkózott el teljesen az unió feladásától, s elképzelhetőnek vélte egy népszavazás megrendezését, de ő ezt tekintette a teljesíthető nemzetiségi igények maximumának. Ezen kívül további vitás pont lehetett, hogy mikor és milyen módon érdemes kirobbantani egy újabb forradalmat. Megvárni a kedvező pillanatot és megfelelő biztosítékok esetén beavatkozni egy Ausztria elleni háborúba, vagy előbb ki kell egy újabb szabadságharcot robbantani, és azután elérni, hogy Olaszország és/vagy Franciaország beavatkozzon a háborúba a magyarok oldalán? Borsi-Kálmán B.: Nemzetfogalom és nemzetstratégiák i. m. 125-129.; Spira Gy: Kossuth és alkotmányterve i. m. 26-35.; Szabad Gy: Az önkényuralom kora i. m. 709-710. 71 Itt egy ellentmondás figyelhető meg: Kossuth szerint nem programkészítés volt a torinói megbeszéléseik tárgya, Helfy szerint azonban (aki Türr Istvántól kapta az információit) felkérték Kossuthot, hogy készítsen el egy programot. Canini szerepe a Duna-konföderációs tervezet megszületésében A fentebb már ismertetett források alapján véleményem szerint az alábbi eseménysort lehet rekonstruálni: Türr és Klapka 1862. március elején Torinóban megkérték a volt kormányzó-elnököt, hogy gondoskodjon egy olyan program részletes kidolgozásáról, amely megfelelhet az esetleges francia és olasz szövetségeseknek, továbbá a Duna-térségben élő népek számára is. Ezt Kossuth elutasította, aminek feltetőleg az a nézetkülönbség lehetett az oka, hogy most nem a programkészítés ideje jött el, hanem az alkudozásé, hiszen szerinte már mindenki jól ismeri az 1851-es programját.70 A torinói találkozón a szóban forgó államok között egy támadó és védszövetség lehetséges létrehozásáról diskuráltak, részletes programot azonban nem fogadtak el. Türr a találkozó után elmondta Helfynek, hogy miről beszélgetett egymással az emigráció három jeles tagja.71 Az Alleanza a beszélgetés rövidített tartalmát megjelentette, és az írás hamarosan bejárta egész 577
