Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Varga Dániel: A Duna-konföderációs terv előzménye: Il Programma Ungherese
Varga Daniel A DUNA-KONFÖDERÁCIÓS TERV ELŐZMÉNYE: IL PROGRAMMA UNGHERESE Az 1860-as évek elején az egységesülő Itália számára a magyar emigráció szerepe a francia támogatás elveszítése után - azaz a villafrancai fegyverszünet, illetve a zürichi békeszerződés megkötését követően — felértékelődött. Velence helyzete miatt bármikor lehetett rá számítani, hogy kitör egy újabb háború az Olasz Királyság és a Habsburg Birodalom között, ezért a piemonti udvar hozzálátott (többek között hatékony sajtópropaganda segítségével), hogy szövetségeseket találjon a Bécs által elnyomott népek között.1 Az olasz kormány Helfy Ignácot2 bízta meg azzal a feladattal, hogy egy olyan újságot készítsen, amely megfelelően tudja szolgálni mind a magyar emigráció, mind Torino érdekeit.3 Helfy lapja, az Alleanzaá című milánói újság jelentette meg a nevezetes Duna-konföderációs tervezetet 1862. május 18-án, azonban nem ez volt az első olyan cikk, amely a magyar emigráció ajánlatát fogalmazta meg a Duna-térségben élő népek számára: nem egészen két hónappal korábban már napvilágot látott egy másik elképzeléstervezet az újság hasábjain IIProgramma Ungherese {Magyar Program) címmel.5 1 Veneto tartomány egésze Velence központtal az 1859-es szárd-francia-osztrák háborút (az úgynevezett második olasz függetlenségi háborút) követően nem lett az egységesülő Olasz Királyság része, hanem továbbra is a Habsburg Birodalom fennhatósága alatt maradt. 2 Helfy Ignác (1830-1897) az 1848-1849-es szabadságharc idején katonaként harcolt, majd Kossuth kormányzóelnöki irodájában dolgozott. Tetteiért a kolozsvári császári hadi törvényszék elé került, Pestre internálták, majd engedélyezték számára, hogy Bécsbe, később pedig Padovába költözzön. Egyetemi tanulmányait itt fejezte be, majd Mantovában kapott tanári állást, ahonnan politikai okok miatt távozni kényszerült. Később Milánóban telepedett le, ahol újságíróként dolgozott. Megélhetési problémák miatt 1870-ben végül hazatért az emigrációból és a magyar parlamentben a különböző függetlenségi formációk tagjaként politizált egészen haláláig. Varga Dániel: Az öreg Kossuth Lajos „palatínusa”: Helfy Ignác (1830-1897). In: Polymatheia. Művelődés- és neveléstörténeti folyóirat 16. (2021) 1-2. sz. 198-220. 3 Vincenze Maria Fomario: L’ Alleanza giornale italo-ungherese di Milano. In: Annuario 1937. Studi e documenti italo-ungheresi della R. Accademia d’Ungheria di Roma. Roma 1938. 211-215.; Pasquale Fornaro: Risorgimento italiano e questione ungherese (1849-1867). Rubbetino 1995. 201-219. 4 Az újság címe: L’Alleanza (magyarul: A Szövetség). A magyar nyelvű szakirodalomban két formulát használnak a lap nevének feltüntetésekor: L’Alleanza, illetve Alleanza. Magam helyesebbnek ítélem az utóbbit, ezért a tanulmányban - szöveg közben - így használom. 5 L’ Alleanza, 1862. március 23. 1. 6 Pásztor Lajos: La confederazione danubiana nel pensiero degli Italiani ed Ungheresi nel Risorgimento. Roma 1949. 55-56. 7 Fornaro, P: Risorgimento italiano e questione ungherese i. m. 204-205. 8 Pete László-. Olaszország magyar katonája - Tűrt István élete és tevékenysége. Bp. 2011. 164. E tervezettel Pásztor Lajos foglalkozott először röviden az 1949-ben megjelent könyvében,6 jóval később pedig Pasquale Fornaro 7 és Pete László.8 A témához 563 SZÁZADOK I^ú. (2022) 3. SZÁM
