Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sáfrány Tímea: Tisztújítások és tisztviselői karrierutak a reformkori Csongrád vármegyében
TISZTÚJÍTÁSOK ÉS TISZTVISELŐI KARRIE RUTÁK A REFORMKORI CSONGRÁD VÁRMEGYÉBEN vetkezik, hogy a hivatalba lépéskor az átlagéletkor itt a legmagasabbak közé tartozik, a másodalispánoknál 42, az alispánoknál 43 év. A megye tisztviselői közül Bene József 1846-ban főispáni helytartó, adminisztrátor, Kárász Benjámin az 1848. március 15-ei események után főispán lett. Bene az 1832—1836-os országgyűlés után lemondott főjegyzői állásáról és visszavonult a megyei közéletből.95 Később a diósgyőri koronauradalom prefektusa volt 1845- ig.96 1845-ben az adminisztrátori rendszer bevezetésekor felmerült a neve Csongrád megye lehetséges adminisztrátoraként. Ezt megerősítik a gróf Károlyi testvérek levélváltásai, György 1845. március 4-én kelt levelében említette meg bátyjának, Lajosnak, hogy az ágensek tudósítása szerint Bene a kiszemelt személy az adminisztrátori címre. További három levelében foglalkozott még Károlyi György Benével, amelyekből kiderül, hogy Bene vonakodott elfogadni a megbízást.97 A levélváltásokból egyértelmű, hogy igyekeztek meggyőzni Benét arról, fogadja el a tisztséget. György azt írta bátyjának: „Bene ránk nézve igen jó”, feltehetően ezért támogatta Károlyi Lajos 2000 pengő forinttal beiktatási költségeit. Bene három évig volt a megye adminisztrátora, az 1848. március 15-ei események után lemondott.98 Kárász Benjámin az alszolgabírói hivataltól indulva jutott el a főispáni pozícióig, kinevezését az 1848. május 2-án tartott tisztújításon hirdették ki, akkor nem volt a tiszti kar tagja, hiszen a legutóbbi tisztújíráson nem választották meg alispánnak.99 95 MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 928/1836. 96 Pálmány B.: A reformkori i. m. I. 817-819. 97 Károlyi György március 9-én és 17-én írt levelében említette, hogy Bene nem akarja elfogadni a főispáni helytartói kinevezést, majd az április 7-ei levelében már a beiktatási költségre adandó pénz összegéről írt bátyjának. Károlyi György Károlyi Lajosnak írt levelei, 1845. márc. 4., 9., 17., ápr. 7. MNL OL P 398 Nr. 35002., 35000., 35001., 34999. 98 Pálmány B.: A reformkori i. m. I. 818. 99 MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 773/1848. 100 Babarczy Antal korábban a megye alszolgabírója volt, de megválasztásakor kormányzati tisztviselő, így mivel már nem töltött be fizetéssel járó hivatalt a megyében, ebbe a kategóriába soroltam. Tiszteletbeli kinevezéssel Rőtth és Szeghő is rendelkezett. Rőtth Józsefet 1825-ben tiszteletbeli táblabírónak, Szeghő Józsefet 1829-ben tiszteletbeli alügyésznek nevezték ki. MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 707/1825., 1126/1829. Rőtth József a Károlyiak jogügyigazgatója volt. Pálmány B.: A reformkori I. i. m. 1128-1129. Az 1825 és 1848 közötti időszakban összesen tíz személyt választottak meg országgyűlési követnek, megválasztásukkor közülük hárman semmilyen fizetéssel járó hivatali tisztséget nem töltöttek be a megyében: 1826-ban Rőtth József, 1843-ban pedig Szeghő József, 1847-ben Babarczy Antal - így ők nem kerültek be a 3. táblázatba.100 Látható, hogy döntően az alispánok, a főjegyzők és a fizetéses táblabírók közül kerültek ki a követek. Teljes hivatali pályája alatt Babarczy Imre hétszer, Bene József és Klauzál Gábor háromszor, Kárász Benjámin kétszer volt követ, a többiek pedig egy-egy alkalommal képviselték a megyét. A követek 554
