Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sáfrány Tímea: Tisztújítások és tisztviselői karrierutak a reformkori Csongrád vármegyében
TISZTÚJÍTÁSOK ÉS TISZTVISELŐI KARRIE RUTÁK A REFORMKORI CSONGRÁD VÁRMEGYÉBEN azt a következő országgyűlésre sérelemként szeretnék felterjeszteni.18 A bizottság mindazonáltal a rendelet értelmében fejenkénti szavazással kívánta lebonyolítani a restaurációt. A szavazatok összeszedésére és számolására egy négyfiókos szekrény szolgált, a fiókok bemeneti nyílásához kellett a jelöltek nevét kifüggeszteni. A szavazatszedésre külön bizottságot javasoltak, amely egy külön teremben foglalt helyet a ládával és a golyókkal, valamint a választásra jogosult személyek listájával. Az ajtón kívül egy személy állhatott, aki a névsorban szereplő neveket felolvasta, azután a szavazók egyenként járultak a bizottság elé, ahol annyi golyót kaptak, amennyi megillette őket. A bizottságnak a megjelentek neve mellé rögzítenie kellett, hogy hány golyót kaptak. A szavazás lezárulta után a bizottság megszámolta a golyókat és közölte az eredményt. A restaurációra ezer darab golyó elkészítését javasolták. 18 Az 1825-27-es országgyűlés alap követutasításának 20. pontjában szerepelt, hogy a tiszti választás módját törvényileg kérik szabályozni. MNL CsML SzL IV. A. 3. b. 724/1825. A rendelet ellen országos méretű tiltakozás volt, így például Zala megye követutasításában kérte a szavazás régi módjának visszaállítását. Molnár A.: Zala megye i. m. 19. 19 A tiszántúli járásban Horváth József főszolgabíró, a tiszáninneni járásban Kárász Benjámin alszolgabíró és surrogált főszolgabíró volt kijelölve az összeírás elvégzésére. A tervezet harmadik részében rendelkeztek a nemesek összeírásának módjáról. Eszerint az összeírást a két járásban külön-külön kellett végrehajtaniuk a főszolgabíróknak két esküdttel és egy-egy kinevezendő táblabíróval.19 Minden városban és községben meghatározott sorrendben kellett feltüntetni a voksolásra jogosultakat, elsőként az egyházi személyeket, aztán a földesurakat, majd a birtokos és birtoktalan nemeseket betűrendben. A listán értelemszerűen azok szerepelhettek, akik szavazati joggal bírtak. A két járás szavazóinak összeírása után egy jegyző segítségével a listákat egységesíteni kellett városok és települések szerint, a korábban meghatározott sorrend alapján. Azonban hiába tettek meg mindent a megye nemesei a tisztújítás előkészítésére, arra mégsem került sor. Az akkori tervezetet az 1825-ös restauráció előkészítésekor újra megvitatták Keglevich Gábor főispáni helytartó jelenlétében, és néhány pontját módosították. A megbízólevelekről úgy rendelkeztek, hogy azt ne egy küldöttség, hanem az alispáni hivatal vizsgálja felül. Az 1822-es tervezet 17. pontjában Kiss Pál táblabíró előterjesztette Kecskemét mezőváros kérését, hogy mivel Pusztaszer egy részét régóta bérlik, ezért a városnak is lehessen egy szavazata, de a kérést elutasították. Rendelkeztek a nemesi összeírás újbóli, járásonkénti végrehajtásáról, s ha elkészült, a jelentést az alispáni hivatal részére kellett benyújtani, ezúttal eltekintve attól, hogy a két járásban összeírt személyeket 536
