Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sáfrány Tímea: Tisztújítások és tisztviselői karrierutak a reformkori Csongrád vármegyében
SÁFRÁNY TÍMEA A megyében az alábbi tisztviselők szolgáltak 1825 és 1848 között: alispán, helyettes alispán, másodalispán, főjegyző, aljegyző, másodaljegyző, főadószedő, aladószedő, számvevő, főszolgabíró (2), alszolgabíró (2, illetve 3), fizetéses táblabíró (2), főügyész, alügyész, másodalügyész, esküdt (4, illetve 5) és levéltárnok. A felsorolásból kihagytam a szegődményeseket, azaz a tömlöctartókat, megyei katonákat, vármegyei kovácsot, lovászt, hóhért, kéményseprőket és a bátorságra (közrendre) ügyelő, valamint úti- és vízi biztosokat, a szaktisztviselőket, azaz az orvost, bábát, mérnököket, valamint a tiszteletbeli hivatalokat betöltőket, akik munkájukért nem részesültek rendszeres havi fizetésben. A középponti alszolgabírói és esküdti hivatalt 1840-ben, a másodalispáni hivatalt 1842-ben, a másodaljegyző és másodalügyészi hivatal felállítását 1846-ban engedélyezte a Hely tar tó tanács.8 A középponti alszolgabíró és esküdt szolgálati helye Szegvár volt, ahol a megye tömlöcének, a rabok és a város határának felügyeletével volt megbízva. Emellett alispáni vagy tisztviselői kérésre kihallgatta a rabokat, és végrehajtatta a bűnperekben hozott ítéleteket is.9 A tisztség viselők fizetése 1825 és 1848 között nem változott, korábban 1791 és 1811 között következett be csekély mértékű növekedés.10 8 A másodalispáni hivatal kérelmezése, létrejötte és betöltése: Magyar Nemzeti Levéltár, Csongrád- Csanád Megyei Levéltára, Szentesi Levéltár (a továbbiakban: MNL CsML SzL) IV. A. 3. a. Megyei törvényhatóságok, Csongrád vármegye levéltára, Feudális kor, Csongrád vármegye nemesi közgyűlésének iratai, Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: IV. A. 3. a.) 1284/1835., 1319/1835., 386/1836., 410/1836., 1306/1840., 1756/1840., 516/1841., 1133/1841., 104/1842. A tisztséget az 1843-as tisztújítástól töltötték be: MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 593/1843. Középponti alszolgabíró és esküdt engedélyezése: MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 982/1840. Ezekre a hivatalokra a főispáni helytartó nevezte ki a tisztviselőket: MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 18/1841. A középponti alszolgabírói és esküdti hivatal, valamint a másodalispáni hivatal betöltéséről a megye levéltári segédlete más-más időpontokat ad meg. Barta L. — Labádi L. — Takács E.: Csongrád Megye i. m. 45. Másodaljegyzői és másodalügyészi hivatal kérelmezése, engedélyezése és fizetése: MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 1327/1843., 1913/1843., 351/1844., 847/1846. A hivatalt 1846-tól töltötték be: MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 1070/1846. 9 MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 57/1841. 10 Azt, hogy mikor változott meg a hivatalviselők fizetése, jelenleg még nem sikerült feltárni, az 1791-es és az 1811-es fizetések között látható a változás. 1791-es fizetés: Zsilinszky M.: Csongrádvármegye II. i. m. 244. Az 1810-1811-es hadi- és honiadó elszámolásban szereplő fizetési adatok: MNL CsML SzL IV. A. 12. a. Feudális és kapitalista kor, Megyei törvényhatóságok, Csongrád vármegye levéltára, Feudális kor, Csongrád vármegye adószedőjének iratai, adószedői iratok (a továbbiakban: IV. A. 12. a.) 20. d. Az ezt követően létrehozott hivatalok fizetéseiről: MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 982/1840. (középponti alszolgabíró és esküdt), 813/1844. (másodalispán), 847/1846. (másodaljegyző és másodalügyész). 11 Ezen periódusban gróf Pálffy Lipót (1790-1795), gróf Brunszvik József (1796-1808) és herceg Grassalkovich Antal (1808-1825) voltak a megye főispánjai. Zsilinszky M.: Csongrádvármegye II. i. m. 241., 253., 255. Pálffy és Brunszvik főispán által kinevezett tisztségviselők: Uo. 247., 254. Vö. Palugyay 1790-1806 és 1806-1825 között nem volt tisztújítás Csongrád megyében, annak ellenére, hogy az 1723. évi 56. törvénycikk alapján háromévente kellett volna azokat megtartani, ezért a köztes időszakokban a főispánok nevezték ki a tisztviselőket.11 533
