Századok – 2022

2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rudolf Veronika: A Birodalom vonzásában. Cseh–magyar–osztrák kapcsolatok 1196 és 1214 között

RUDOLF VERONIKA Henrik91 is egyértelműen közli ugyanis, hogy Sváb Fülöp még az 1200-es évek elején a palotagrófnak ígérte oda leányát, Kingát, később azonban Ottokár cseh király fiával, Vencellel jegyezte el.92 A jegyesség felbontása a Staufok mel­lett kezdetektől kitartó Wittelsbach számára igencsak megalázó volt, sőt egye­nesen bosszút kívánt. 91 Az 1242-ben született Hamburgi Henrik évkönyve 861 és 1300 között számol be Csehország tör­ténetéről, 1261-től kezdve önálló híreket tartalmaz. Henricus de Heimburg. In: Geschichtsquellen. (https://bit.ly/3u2Ltrj , letöltés 2021. nov. 1.) 92 Krónika Pulkakova i. m. 122.; Henricus de Heimburg i. m. 713. 93 Scheibelreiter, G.: Die Babenberger i. m. 284.; Herta Hageneder: Die Beziehungen der Babenber­ger zur Kurie in der ersten Hälfte des 13. Jahrhunderts. Mitteilungen des Institust für Österrei­chische Geschichtsforschung 75. (1967) 9.; Alois Schütz: Das Geschlecht der Andechs-Meranier im europäischen Hochmittelalter. In: Herzöge und Heilige. Hrsg. Josef Kirmeier - Evamaria Brockhoff. München 1993. 78. 94 Felesége rokonainak befogadása egyes vélemények szerint egyet jelentett a IV. Ottóval való szem­benállással. Lásd Magyarország története 1/1-2. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk. Székely György. Bp. 1984. 1308. 95 A cseh király behódolásának szükségességét III. Ince a válási per újbóli napirendre tűzésével tette nyilvánvalóvá. CDB II. 75-77. (Nr. 80-82.) Az elhúzódó perben döntés végül nem született Adél 1211-ben bekövetkezett halála miatt. Uo. 81-85. (Nr. 88.) A palotagróf el tudott menekülni a tett színhelyéről, majd néhány hónapra elrejtőzött, azonban Kaldeni Henrik birodalmi marsall 1209 májusában ráta­lált és brutális módon kivégezte. Bár valószínűleg egyedül cselekedett, a gyil­kosságnak helyszínt biztosító Andechs-Meráni-dinasztia tagjai, Ekbert bam­­bergi püspök (1203-1237), illetve testvére, Henrik isztriai őrgróf (1204-1208) is gyanúba keveredtek, IV. Ottó pedig kimondta rájuk a birodalmi átkot, és elkobozta birtokaikat. A helyzetet a szomszédos fejedelmek természetesen nem haboztak kihasználni: VI. Lipót a bambergi püspökség osztrák és stájer területeken fekvő birtokait szállta meg, I. Lajos bajor herceg pedig a rokon Wittelsbach Ottó palotagrófsága mellett az isztriai őrgróf területeire tette rá a kezét.93 A Meráni-fi vérek végül a Magyar Királyságban, Gertrúdnál találtak menedéket, II. András pedig mindent megtett annak érdekében, hogy tisztázza nevüket mind a pápa, mind IV. Ottó előtt.94 A IV. Ottó elleni hadjárat Sváb Fülöp meggyilkolása miatt értelemszerűen nem valósult meg. III. Ince ugyan elítélte a királygyilkosságot, ám magát az eseményt istenítéletnek minősítette, és újfent Ottó elismerésére szólította fel a Birodalom fejedelmeit — köztük a cseh királyt és az osztrák herceget.95 A hely­zet ilyetén alakulása folytán a fejedelmek jól felfogott érdekévé vált a trón­viszályból győztesen kikerülő IV. Ottóval való modus vivendi kialakítása. Ezt szintén összehangoltan valósította meg a cseh és a magyar király. 1209-ben közösen küldték el követeiket Altenburgba a IV. Ottó által rendezett Hoftagv^ 523

Next

/
Thumbnails
Contents