Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON volna a krakkói udvart, hiszen nehezen belátható, hogyan képzelték egyébként a magyarországi trónutódlást. Mi több, bizonyos, hogy e feltételeket már a december végén, január elején Budán tartózkodó lengyel követekkel is ismertették, mint ahogy azt is tudniuk kellett, hogy Erzsébet gyermeket vár. így viszont nem is másfél, hanem inkább két és fél hónappal kellene számolnunk, ami még meglepőbb. Talán nem szükségtelen ehelyütt ismételten leszögezni, hogy, a közhiedelemmel ellentétben, a január 18-ai oklevél nem hatalmazta fel a követeket, hogy meghívják Ulászlót a magyar trónra.155 Ez Dlugosz már említett szöveghelye alapján rögzült a magyar történetírásban, maga az oklevél azonban csak arra ad felhatalmazást, hogy a követek tárgyaljanak a lengyel királlyal, főpapokkal és bárókkal, megegyezésre és békére {pacem et concordiam) jussanak velük, ezzel kapcsolatban dokumentumokat állítsanak ki, illetve vegyenek át a lengyel féltől. Arról pedig végképp nincs szó, hogy, mint Dlugosz állítja, felhatalmazták volna őket arra, hogy akkor is Ulászlót válasszák, ha Erzsébetnek fia születnék. Meglehet persze, hogy mindezt csupán szóban adták a követek tudtára, esetleg abban az oklevélben volt leírva, amelyet még a lengyel követek vittek magukkal Budáról,156 mégis valószínűbbnek tartom, hogy a meghatalmazó oklevél szándékosan fogalmazott homályosan. Az óvatosságra már csak azért is szükség lehetett, mert mint láttuk, az oklevél megpecsételői korántsem képviselték a regnum egészét. 155 Vö. Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig. Szerk. Solymosi László. Bp. 1981. 259: „Az országnagyok budai tanácskozásukon öt tagú küldöttséget jelölnek ki, és felhatalmazzák, hogy III. Ulászló lengyel királyt meghívja a magyar trónra.” Vö. Fraknói V: Királyválasztások i. m. 66., aki ezt már észrevette. 156 Novak Á.: Középkori magyar pecsétek i. m. 37. 157 A korona elrablása i. m. 16. Sajnos azonban Dlugosz elbeszélése ezen a ponton is sántít. A budai gyűlésen meghatalmazott követek biztosan nem érkeztek meg január utolsó hetében Krakkóba, mert február 17-én is még csak Kassán voltak. Kottanerné visszaemlékezéséből kiderül, hogy a követek még január végén is Budán tartózkodtak, és Erzsébettel együtt mentek Visegrádra.157 A dolog magyarázata csak az lehet, hogy a királynét születendő gyermekével együtt biztos őrizetben akarták tudni, mielőtt elindulnak útjukra. Ez érthető is, hiszen bármit készültek is elérni Krakkóban, annak végrehajtását csak a királyné, leendő gyermeke és a Szent Korona birtokában tudták garantálni. Ebből viszont következik, hogy a megbízólevél január 18-ai kiállítása után csaknem két hétig semmi előrelépés nem történt a lengyel ügyben. Visegrádon aztán maga Erzsébet igazította el a követeket, akik — ezt fontos hangsúlyozni - abban a hitben hagyták el a várost, hogy a királyné ott marad. Az „eligazítás” aligha jelentett mást, mint formális hozzájárulást az Ulászlóval kötendő házassághoz. A követek visegrádi tartózkodása magyarázatot nyújt arra, 496
