Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON királynét, aki „császár urunk akaratából és őfelsége báróinak hozzájárulásával” fogságban van, a bán és Lévai Cseh Péter erdélyi vajda Znojmóból „egyenes úton” (directo tramité) kísérte Pozsonyba. Útközben érte őket a hír, hogy Zsigmond meghalt, a magyar főpapok és bárók pedig Pozsonyba készülnek, hogy ott az uralkodójuk választásáról megállapodjanak; „és a nagyobb bizonyosság végett ugyanazon bárók az osztrák herceg mellett döntöttek” 111 „Nagyobb bizonyosság végett”: elég különös megfogalmazás egy királyválasztás esetén. Nem kevésbé különös, hogy Tallóci egy dologban biztosan nem mondott igazat. Egy másik forrásunkból kiderül ugyanis, hogy Borbálát és kíséretét december 7-én indították útnak Znojmóból Pozsonyba, és ezzel összhangban is áll a bán december 11-ei bécsi tartózkodása. Cseh Péter vajda viszont aligha ment vele együtt egyenes úton Pozsonyba, lévén hogy már december 7-én ott volt, és a három nappal korábban Znojmóban kapott adománylevelét íratta át személyesen Gatalóci Mátyás magyar titkos kancellárral. December 5-én ugyanez történt Tallóci Matkó november 26-ai oklevelével, ő viszont biztosan nem jelent meg személyesen Pozsonyban; az ő oklevelét valaki más mutatta be a magyar kancellárián. Az persze elképzelhető, hogy a vajda december 7-e után csatlakozott Matkó bánhoz Bécsben, bár ennek nehéz volna magyarázatát találni. Feltűnő viszont, miért kellett ilyen viharos gyorsasággal „végérvényesíteni” a znojmói adományokat. Ennek csak egyetlen oka lehetett: már tudták, hogy Zsigmond napjai meg vannak számlálva, és élve nem fog eljutni Magyarországra. 111 „per huius rei maiorem efficaciam per ipsos barones conclusum est de duce Austrie” - DF 290449. 112 Nem tudjuk, Ország mikor nyerte vissza a szabadságát; legközelebb Albert és Erzsébet koronázásán látjuk viszont Székesfehérvárott. 113 A jegyzéket Dvoráková (Barbara von Cilii i. m. 225-226.) is 1437 decemberére keltezi, de szerinte azt maga Albert állíttatta össze Zsigmond halála után. Egy effajta jegyzéket azonban nyilván csak olyan személyeknek állt érdekében elkészíteni, akik garanciát akartak kapni az abban rögzített helyzet fennmaradására. Az 1437. decemberi összeállítást bizonyítja egyébként a „várjegyzék” azon tétele is, amely szerint Somorja az „osztrák herceg úr” kezén van zálog címén, aki nem lehet más, mint maga Habsburg Albert. Lásd Engel P: Királyi hatalom i. m. 200. Egyéb forrásunk nincs arra vonatkozólag, hogy Somorja mikor került az osztrák herceg kezére. 114 Láttuk, hogy december 18-án Johann von Schaumberg tényleg Pozsonyban volt (lásd a 44. jegyzetben). Tallóci december 7-én hagyta el Znojmót, Borbála császárnéval és talán Ország Mihály kincstartóval az őrizete alatt.112 Nem tartózkodott már ekkor a morva városban sem Cseh Péter vajda, sem Rozgonyi István. Minden bizonnyal még Tallóciék távozása előtt állították össze és terjesztették Albert elé a királyi birtokok jegyzékét,113 és ugyancsak megállapodhattak a választási feltételekben (vagy azok többségében); kötelezték továbbá Albertet, hogy Pozsonyba hívja az osztrák országnagyokat a választási feltételek megpecsételésére.114 Figyelemre méltó, hogy a december 8-áról fennmaradt hat királyi adomány közül három, mint 486
