Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON a magyar trónhoz fűződő igényüknek, fordítva annál inkább. Mindennél fontosabb érdekük volt ezért, hogy utolsó napjaiban a haldokló császár mellett tartózkodjanak, és minél közelebb legyenek Magyarországhoz.68 68 Zsigmond halála után (?) egy magyar püspök és néhány báró Alfonz aragóniai királynak ajánlotta fel a magyar trónt. Lásd Änderte Adám: Az aragón kapcsolat. V. Alfonz, el Magnánimo és a magyar trón. Történelmi Szemle 38. (1996) 408. A forrás kiadása: Uö: Alfonso V, el Magnánimo and the Hungarian Throne. Mediterrán Tanulmányok 6. (1995) 27. Anderle szerint (Uo. 23.) ez arra utal, hogy az „Albert-párt” és a „lengyel párt” mellett létezett már egy harmadik, „Alfonz-párt” is a magyar politikai eliten belül, ez azonban távolról sem biztos. Arra nyilván semmi esély nem volt, hogy Alfonz azonnal érvényt szerezzen a felajánlásnak, arra viszont kiválóan alkalmas lehetett a dolog, különösen, ha híre megy, hogy tovább gyengítse Habsburg Albert helyzetét. Ezért nem zárnám ki, hogy az Alfonzhoz küldött követ is a Zsigmond mellett tartózkodó magyar urak tudtával és megbízásából indult útnak. 69 Eneáse Sylvia Krónika ceská. Ed. Josef Emler. (Fontes return bohemicarum VII.) Prága E. n. 193. 70 Erre lásd alább. 71 Regesta Imperii XII. Albrecht II. Bearb. Günther Hödl. Wien-Köln-Graz 1975. 684. sz. A választási feltétel: DF 290162. A lányok kiházasításának engedélyezéséről szóló pont ennek ellenére bekerült az 1439. májusi dekrétumba. Lásd Decreta Regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns. 1301-1457. Collectionem manuscriptam Francisci Döry additamentis auxerunt commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis - Vera Bácskai. Bp. 1976. 292. A legvalószínűbb, jóllehet bizonyíthatatlan forgatókönyv szerint Zsigmond — összhangban a politikai realitásokkal — röviddel halála előtt végül hozzájárult ahhoz, hogy a magyar urak tárgyalásokat folytassanak a lengyelekkel Ulászló magyarországi trónra lépéséről. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a császár megosztotta örökségét. A Cseh Korona országait — amelyekhez egyébként nemcsak Erzsébetnek, hanem magának Albertnek is jussa volt a Habsburg-Luxemburg örökösödési szerződés értelmében69 - kapta volna a hercegi pár. Csehországhoz és Ausztriához járult volna Albert római királlyá választása esetén a Birodalom is. Magyarország a lengyel Jagellóknak jutott volna, minden bizonnyal Ulászló király és Habsburg Anna hercegnő évek óta forszírozott házassága révén. Az ötéves Anna mellett Borbála még hosszú évekig megtarthatta volna magyarországi birtokait és jövedelmeit, így észszerűtlen volna feltételezni, hogy egy efféle lehetőség hidegen hagyta. Egy ilyen rekonstrukció mindenképpen magyarázatot nyújtana arra az egyébként nehezen megválaszolható kérdésre, milyen alapon jelent meg egy lengyel követség Budán azonnal Albert halála után, nyilvánvalóan azzal az igénnyel, hogy a magyar trónt felkérje Ulászló számára, és miért írta a lengyel király 1440 elején a magyar városoknak, hogy „mindenképpen jönni fog” a királyság birtokba vételére.70 És érthetővé tenné azt is, miért volt Albert számára sürgős, hogy Anna lányát az első alkalmas pillanatban eljegyezze Vilmos szász herceggel - a trónra lépése előtt Pozsonyban elébe terjesztett választási feltételek nyilvánvaló megsértésével.71 Egy ilyen megoldás, még ha kényszer és beletörődés szülte is, szervesen illeszkedett volna Zsigmond nagyszabású politikai terveinek sorába, és megvalósulása esetén megoldást kínált volna a Közép-Európát feszítő több 476
