Századok – 2022
2022 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Főcze János: A MADOSZ. Baloldali magyar történet a Román Királyságban (1934–1944) (Both Noémi Zsuzsanna)
TÖRTÉNETI IRODALOM vizsgálunk, hiszen ezek az egyes korszakokra, jelenségekre, személyekre vonatkozó kánonok felülvizsgálatára, kiegészítésére késztetnek. Főcze János könyvének kezdő sorai szerint: „Ha fel szeretnénk idézni magunkban egyféle képzeletbeli Erdélyt, lelki szemeink előtt aligha kezdődik [sic!] olyan történetnek a filmje, amely akár részben »baloldali« tartalommal bírna.” (5.) Az erdélyi magyar baloldal történetének nagyjából két és fél évtizedes áttekintésével a kötet nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a „Tündérkertről” élő képünk árnyaltabb, ezáltal pedig realisztikusabb legyen. Igaz ez annak ellenére, hogy a szóban forgó kiadvány témájából, nyelvezetéből és a kritikai apparátus használatának módjából is kitűnik, a munka elsősorban a szakmai olvasóközönségnek szól. A szabadulást a MADOSZ-ra nehezedő, erősen ideologikus, a második világháború végétől a rendszerváltásig pozitív, majd ezt követően negatív előjelű sémáktól az a széleskörű forrásbázis biztosította, melyre Főcze János kutatásai során a magyar és román nyelvű szakirodalom mellett támaszkodott. A Román, illetve Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött iratok mellett ugyanis a szerző számos más intézmény (múzeum, levél- és kézirattár) anyagát is átnézte, s ezek mellett forráskiadványok széles körét is segítségül hívta. A kötetben vizsgált időintervallum az első világháború végétől a második világháború végéig terjed, kronologikus elrendezésben. A Mayer László vezetésére bízott MADOSZ megalapítására 1934 augusztusában, Marosvásárhelyen került sor. A Kommunista Internacionálé stratégiájának irányváltását és Mayer László bebörtönzését követően, Bányai László főtitkár és Kurkó Gyárfás elnökségének időszakában, a szervezet kolozsvári székhellyel politikai pártként szerveződött újjá. A szerző szerint a hőskorában is legfeljebb 5000 tagot tömörítő pártot (295.) hivatalosan 1936. január 8-án jegyezték be, és 1938. február 10-én oszlatták fel. Annak, hogy az 1930-as években színre lépő MADOSZ történetét Főcze János időben lényegesen korábbról indítja, az a magyarázata, hogy a trianoni döntéssel kisebbségi státusba került erdélyi magyarok baloldali érdekképviselete már ekkor szembesült azzal a kettős elvárással, amely később a MADOSZ-t is feszítette: nevezetesen, hogy a nemzetiségi érdekképviseletet össze kellett egyeztetni az internacionalista eszme képviseletével. A szervezet ugyanis nemzedéki alapon szerveződő, az establishmenttel élesen szembehelyezkedő baloldali csoportosulásként is az erdélyi magyarság kisebbségi léthelyzetéből fakadó dilemmáira kereste a megoldásokat. (72.) Az eseményeknek a második világháború végéig való nyomonkövetését az indokolja, hogy a front erdélyi átvonulása után, 1944 októberében Brassóban újjáalakított MADOSZ az államszocialista korszak első évtizedében létező magyar érdekképviseleti szerv, a Magyar Népi Szövetség bölcsőjeként szolgált. A MADOSZ ideológiája - a szerző megállapítása és a kötetben több helyen is visszatérő mélyreható elemzés alapján - a népi gondolatban gyökerezik. A madoszos fiatalok gondolkodását a köznéppel szembeni felelősségérzet jellemezte, s a parasztság felvilágosításának, felemelésének szükségességét szorgalmazták. Rokonszenveztek a Szovjetunióval, miközben a magyarországi revíziós propagandával szemben kritikusak voltak, a magát ellenforradalmiként és antikommunistaként meghatározó Horthy-rendszer felé pedig ellenszenvvel fordultak. Utóbbit a MADOSZ román politikai életbe való integrálódási igénye miatt gyakorlati okok is indokolták. A szervezet tagjainak a kötet harmadik fejezetében megrajzolt vázlatos élettörténetei alapján a „madoszos értelmiségi” képe is körvonalazódik. Ennek fontos elemeit képezik a romániai multietnikus szocializációs közeg, a múltbeli és az aktuális politikai szereplőkkel való elégedetlenség, illetve a megfelelő kiút közös keresése. Az alternatívákat kereső fiatal madoszosok jellemzően helyi mozgalmi emberek voltak, akik a marxista körök és külföldi tanulmányutak révén kerültek közelebb a baloldali eszmékhez. A MADOSZ történetének tárgyalása során a szerző különböző korszakokat különít el egymástól. Markáns határvonalat húz a nemzeti-forradalmi időszak, illetve a Komintern VII. kongresszusának 1935 februárjában kiadott határozatát követően a népfrontpolitika irányelve 441
