Századok – 2022
2022 / 2. szám - VITA - B. Szabó János – Sudár Balázs: Gardízí, Ibn Ruszta és a többiek. Válasz Thoroczkay Gábornak
VÁLASZ THOROCZKAY GÁBORNAK az adathiány miatt a kérdés végső fokon eldönthetetlen, annyi bizonyosnak tűnik, hogy egy ritka névről van szó, amely mögé azonban felvázolható egy sztyeppéi holdudvar. Ha Thoroczkay Gábor adatszerűén is igazolni tudja majd Kristó Gyula két évtizede publikált ötleteit a vezérnévsorokról és az Árpádok családfájának „kiegészítéséről” úgy, hogy eközben nem kerül ellentmondásba a középkori nemesi családok ismert hagyományaival és szokásaival, az igen fontos esemény lesz a magyar tudományban, és bizonyára mi is vissza fogunk térni ismét a kérdéskör vizsgálatához. Nagyobb jelentőségűnek látjuk a kettős fejedelemség problémája kapcsán megforgalmazott észrevételeit. Mielőtt azonban ezek vizsgálatához látnánk, feltétlenül tisztázni kell néhány félreértést. Throczkay azzal kezdi a gondolatmenetét, hogy „a kérdés eldöntéséhez nézzük először a Dzsajhánínál fennmaradt híranyagot”. Minthogy azonban Dzsajhání szövege nem maradt fenn, ezt aligha tehetjük meg: egyszerűen nem tudjuk, hogy mi szerepelt az eredeti leírásban. Es ezen az sem változtat, hogy számos szerző felhasználta Dzsajhání leírásait: a rekonstrukció egy gondolatkísérlet, de nem az eredeti szöveg. (Meglehetősen hasonló a helyzet az „ősgeszta” rekonstruálásának kísérleteihez a fennmaradt hazai krónikák esetében.) Elemezni ugyanis csak a rendelkezésre álló, fennmaradt szövegeket lehet, amelyek viszonya Dzsajháníhoz és egymáshoz azonban — mint látni fogjuk — nem éppen problémamentes. Thoroczkay Gábor szerint azonban Gardízí hitelesen adja vissza a forrását — Dzsajhánít -, és azon nem módosított: „miért tett volna így egy történeti-földrajzi munkát író, bizonnyal a hitelességre törekvő szerző?” Gardízí azonban egy 11. századi muszlim történetíró volt, műve a legendás perzsa királyoktól a Gaznavida emírekig ível, s a munka döntő többségét kitevő történelmi rész függelékeként közölt kulturális és vallási érdekességeket, többek között a sztyeppevilág leírását.3 De vajon all. századi Gaznavida Birodalomból nézve mi lehetett a hitelesség fokmérője egy Kelet-Európa régen letűnt - Kristó és Thoroczkay kronológiája szerint közel 200 évvel korábbi — politikai és földrajzi állapotairól szóló leírás esetében? 3 Gardízí életére és művére összefoglalóan lásd C. Edmund Bosworth: Gardizi, Abü Said Abd-al-Hayy. In: Encyclopaedia Iranica X. London 2001. 314-315.; Vladimir Minorsky: Gardizi on India. Bulletin of the School of Oriental and African Studies 12. (1948) 625-640. Magyarul: Székely Marton: Gardizi a Számánidákról: kutatási összegzés. In: Fariq. Tanulmánykötet. A Fiatal arabisták és iranisták konferenciájának előadásai. Piliscsaba, 2013. október 11. Szerk. Kis Anna Flóra - Schönléber Mónika. Piliscsaba 2013. 43-62. A mű általunk használt kiadása: Abu Sa TdAbdul-Hay ibn Dhahhäk ibn Mahmüd Gardezi: Zayn al-Akhbär. Ed. Abd al-Hayy Habibi. Tehran 1363. [1984/1985]. 422
