Századok – 2022

2022 / 2. szám - VITA - Thoroczkay Gábor: Észrevételek a magyar szakrális kettős fejedelemség újabb irodalmához

THOROCZKAY GÁBOR egy gyakorlati irányítóval), tehát mindez a nem döntéshozó fél szakralitása felé mutat; a kndh {kündü kündé) kazár méltóság volt eredetileg, a magyarok onnan kaphatták meg; a magyar krónika igenis szakrális királygyilkosságról számol be Almos kapcsán; Árpád nem, csak Kusál(y), a korábban Kurszánként ismert vezető tűnik elő a honfoglalás kori nyugati kútfőkben, ez is a künde ki ­vonását, kivonulását mutatja a gyakorlati irányításból; végül pedig a dzslh (gyu­la) méltóság a 10. század közepén bírói tisztséggé vált, tehát ekkorra a szakrális kettős rendszer megszűnhetett.13 13 Kristó Gyula: A honfoglaló magyarok politikai szervezete. In: Uö: Árpád fejedelemtől Géza fejede­lemig. 20 tanulmány a 10. századi magyar történelemről. Bp. 2002. 65-69. (Első megjelenése: A hon­foglalás 1100 éve és a Vajdaság. Egy tudományos tanácskozás anyaga. Újvidék 1997. 75-80.) 14 Thoroczkay Gábor: A középkori Magyarország. (Állam és ideológiák) Bp. 2020. 15-17. A kérdéskör legújabb, megjelent irodalmából lásd Kovács Attila: Álmos mint dinasztikus ős és az Árpád-dinasztia szakralitása. Ephemeris Hungarologica 1. (2021) 1. sz. 111-128. 15 B. Szabó János — Sudár Balázs: Kende vagy gyula volt-e Árpád? (A magyar kettős fejedelemség teóri­ájától a forrásokig). In: Uök: Az Árpád-ház nyomában. (BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport. Forrá­sok és tanulmányok 5.) 163-197. (Első megjelenése: Századok 153. [2019] 927-964.) 16 B. Szabó János - Sudár Balázs: Vgec - egy elfeledett ősapa. In: Uök: Az Árpád-ház nyomában i. m. 71-82. (Első megjelenése: A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája II. Szerk. Türk Attila. Bp.-Esztergom 2016. 213-222.) Amit Kristó nem említett, az véleményem szerint egy kézenfekvő, további támogató érv: a kazároknál egy, a türkökhöz képest „túlhajtott” szakrális kettős berendezkedés alakult ki, így a magyarok sem ismerhettek és ennélfogva „im­portálhattak” mást. Amennyiben tehát valljuk elődeinknél a kettős fejedelem­ség meglétét, úgy annak szakralitását sem tagadhatjuk, hiszen a minta csak­is a kazár lehetett számukra. Az egész kérdést azonban nem szabad doktriner módon megközelíteni. A szakrális kettős fejedelemség a magyaroknál ha nem is kényszer, de minden bizonnyal erős „ráhatás” folytán kialakult uralmi be­rendezkedés lehetett. Kétségkívül csupán néhány évtizedig létezhetett, és mű­ködésénél, működtetésénél egyfajta „túlteljesítés” is feltételezhető, ami éppen Álmos honfoglalás kori megölésénél érhető tetten. A rendszer létezése azonban véleményem szerint nehezen tagadható. A fentiek lényegében így olvashatók a 2020-ban megjelent állam- és ideoló­giatörténeti monográfiámban.14 Azóta e témával kapcsolatosan újból nagyot for­dult a világ. A magyar őstörténet számos kérdésében teljesen újszerű álláspontot elfoglaló Sudár Balázs és B. Szabó János is megszólalt a kérdés kapcsán, a szkep­tikusok táborát erősítve.15 Ugyanők valóságos személyként képzelték el - értel­mezésük szerint így a magyar történelem név szerint ismert első szereplőjét —, az anonymusi gestában említett Ügyek fejedelmet is, mély sztyeppéi távlatokat adva az Árpád-dinasztia múltjának.16 Jelen tanulmányomban az ő állításaik igazság­tartalmát igyekszem mérlegelni. 415

Next

/
Thumbnails
Contents