Századok – 2022
2022 / 2. szám - VITA - Thoroczkay Gábor: Észrevételek a magyar szakrális kettős fejedelemség újabb irodalmához
VITA Thoroczkay Gábor ÉSZREVÉTELEK A MAGYAR SZAKRÁLIS KETTŐS FEJEDELEMSÉG ÚJABB IRODALMÁHOZ* Az a felfogás, hogy a magyarok a 9. század közepétől nagyjából a 10. század elejéig-közepéig úgynevezett szakrális kettős fejedelemségben éltek, egy jó évszázaddal ezelőtt fogalmazódott meg a magyar kutatásban (Róheim Géza folklorisztikai alapozású tanulmánya),1 és sokáig - több-kevesebb változtatással - igen elfogadottnak számított (Alföldi András,2 Györffy György,3 Czeglédy Károly,4 Kristó Gyula5 stb.). A szakrális kettős királyság türk eredetű volt, onnan került át a kazárokhoz, jelentős módosulásokkal: míg a türköknél a főfejedelem, a kagán tényleges vezető maradt, a kazároknál személye már mind jobban szakralizálva, tabusítva lett, és a gyakorlati irányítást végző méltóság, az isa(d) került előtérbe.6 1 Róheim Géza: A kazár nagyfejedelem és a turul-monda. Bp. 2018. (Első megjelenése: Ethnographia 28. [1918] 59-99.) 2 Alföldi András: A kettős királyság a nomádoknál. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére. 1933 október 7. Bp. 1933. 28-39. 3 Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. (A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára) Bp. 1959. 133-139. 4 Czeglédy Károly: A szakrális királyság a steppei népeknél (a kazároknál és magyaroknál). In: Uö: Magyar őstörténeti tanulmányok. (Budapest Oriental Reprints Ser. A3.) Bp. 1985. 210-216. (Első megjelenése: Magyar Nyelv 70. [1974] 11-17.) 5 Kristó Gyula: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. (Elvek és utak) Bp. 1980. 81-86., 217-228. 6 A türk-kazár berendezkedés nagyívű bemutatására lásd Peter B. Golden: A kazár szakrális királyság. Csodaszarvas 3. (2009) 37-60. A türk berendezkedésre lásd még Márton Alfréd: Szakralitás és hatalom a türköknél. Csodaszarvas 3. (2009) 29-35. 7 A magyar kettős fejedelemség szakralitása elleni érvek összefogott bemutatása: Keszi Tamás: Az ún. magyar szakrális kettős királyságról. Somogy Megyei Múzeumok Közleményei 11. (1995) 189-193. 8 Szabados György: Magyar államalapítások a IX-XI. században. Előtanulmány a korai magyar állam történelmének fordulópontjairól. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.) Szeged 2013.184-189. Az utóbbi évtizedekben a magyar kutatásban azonban felerősödött a kétely, és mind többen és többen tagadták a magyar kettős fejedelemség szakrális vonásait, majd magát a kettős fejedelemséget is.7 Szabados György például a honfoglalás előtti elődeinknél is nagyfejedelemmel számolt {megás arkhonnA, seni or magnus-sz^ hogy a későbbi bizánci és nyugati latin források szóhasználatát idézzem),8 de ugyanígy Álmos személyének kiiktatásával Árpádot nagyfejede-A munka az ELTE Tematikus Kiválósági Program „Közösségépítés: család és nemzet, hagyomány és innováció” (Thematic Excellence Program: „Community building: family and nation, tradition and innovation”) elnevezésű projektje keretében készült. 413 SZÁZADOK 1^6. (2022) 2. SZÁM
