Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Gyarmati Enikő: Bédy-Schwimmer Rózsa berni követi kinevezése a svájci források és szempontok tükrében (1918)
GYARMATI ENIKŐ is hozzájárult a közvélemény hergeléséhez azzal, hogy nem mondott le rögtön, és nem hagyta el az országot, amint az az ilyen esetekben szokásos volt diplomáciai körökben. Az is köztudott, hogy Svájc rosszallását fejezte ki, amiért Magyarország állítólag három képviseletet is fenntartott Svájcban.45 A korábban akkreditált közös osztrák—magyar követségen kívül és Schwimmer mellett képviseletként tartották számon Kéri Pál misszióját is, akinek Károlyi szerint inkább a propaganda volt a feladata Svájcban, de tényként kezelhető a november 4-ei minisztertanácsi ülésről készült jegyzőkönyv alapján, hogy nem hivatalos politikai missziója is volt.46 A svájciak által nagyon intelligensnek, különösen makacsnak és rámenősnek tartott Bédy nem tágított, és folyamatosan kereste a lehetőséget, hogy bejusson a Szövetségi Tanács elnökéhez.47 45 További zavaró tényező volt, hogy számos személyes megbízott útlevelében „magas diplomáciai küldetés” állt a beutazás okának megnevezésénél. Erre a követnő maga is utalt. Lásd Bédy-Schwimmer Rózsa Károlyi Mihályhoz. Bern, 1918. dec. 22. KM levelezése I. 333-338., itt: 337. 46 A Külügyi Részleg név nélküli 89. sz. távirata Charles D. Bourcart-hoz. Bern, 1918. dec. 10. CH BAR Schwimmer fol. 32. 47 A Külügyi Részleg tájékoztató írása Charles D. Bourcart számára a Szövetségi Tanács döntésének részletesebb indoklásáról. Bern, 1918. dec. 13. CH BAR Schwimmer fol. 31. 48 Az ügy magyar forrásait lásd Ottlik György távirata Károlyi Mihályhoz. Bern, 1918. dec. 22. KM levelezése I. 340-341.; Albert Tivadar Károlyi Mihályhoz. Bern, 1918. december. Uo. 342-343. 49 Czobor Péter újságíró még Károlyi megbízásából érkezett Svájcba 1917 őszén, és egy sajtóiroda felállításán dolgozott. Lásd Czobor Péter levelei Károlyi Mihályhoz. Bern, 1917. november vége; Zürich, 1917. december első fele; Zürich, 1917. dec. 15. Uo. 210-212. 50 Táviratmásolat Hungária aláírással. Zürich, 1918. dec. 13. CH BAR Schwimmer fol. 29. A svájci és a volt osztrák-magyar berni diplomáciai gépezet az úgynevezett Schwimmer-ügy lezárásán dolgozott december elejétől.48 A svájciak lezáráson azt értették, hogy Schwimmer távozik az országból. Miután kiderült, hogy ez nem történt meg, minden eszközzel igyekeztek nyomást gyakorolni rá és — közvetett módon — a magyar külügyminisztériumra. A svájci vezérkari főnökség hírszerzési osztálya megküldte a berni külügyminisztériumnak továbbítási jóváhagyásra azt a táviratot, melyben Czobor Péter49 Hungária álnéven arról kívánt tájékoztatást adni Károlyi Mihálynak december közepén, hogy a Világ berni tudósítója elhallgatja a Schwimmerrel kapcsolatos helyzetet, azaz Magyarországon nem írják meg, hogy személye sem a svájci hatóságok, sem pedig az antant országok Svájcba akkreditált követei számára nem elfogadható.50 A svájci hatóságok azzal korlátozták Schwimmer tevékenységét, hogy titkárától, Haraszti Zoltántól megtagadták a beutazási vízumot és utazásai elé akadályt gördítettek. Ez különösen nagy érvágást jelentett, mert a hivatalos diplomáciai képviselet hiányában a kommunikáció titkos, bizalmas feltételei nem voltak adottak, így a megbízható személyek útján küldött információk rendkívüli jelentőséggel bírtak a Svájc és Magyarország közötti hírforgalomban. Haraszti Zoltánnak 397
