Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Gyarmati Enikő: Bédy-Schwimmer Rózsa berni követi kinevezése a svájci források és szempontok tükrében (1918)
GYARMATI ENIKŐ meghatalmazott miniszteri cím,15 szerepük pedig csak arra korlátozódott, hogy információkat adhattak és kaphattak.16 Ezen az ülésen arról is határozott a minisztertanács, hogy az új magyar kormány az osztrák—magyar közös külügyminisztérium szerzett jogigényeit tiszteletben tartja, azaz nem teremt konkurenciát a likvidálás alatt álló Osztrák—Magyar Monarchia külügyi szervezetének, és használja a meglévő diplomáciai csatornákat.17 Károlyi Mihály azonban inkább személyes megbízottaitól18 remélt sikereket elérni a külpolitikában.19 15 Itt érdemes megjegyezni, hogy az angol fordításból (Ambassador) helytelenül került a magyar szakirodalomba, hogy nagykövet volt. A korabeli diplomáciai struktúrában a hivatalos elnevezés rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri cím volt. Ezt a rendszert az új magyar diplomácia is megtartotta. 16 Ennek ellenére Bédy még december végén is III. fizetési és rangosztályba sorolt rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter volt. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), W szekció Digitális másolatok gyűjteménye, 12 Miniszterelnökségi Levéltár Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (1867-1944) (a továbbiakban: W 12) 1918. dec. 29. K27191812291004.jpg 17 MNL OL W 12 1918. nov. 4. 40. magyar minisztertanácsi ülés. K27191811041004.jpg 3. 18 A teljesség igénye nélkül néhány személyt említünk. Harry Schmitt lásd KM levelezése I. 383—384.; Bárczy István, aki Svédország és Nagy-Britannia berni követeivel is folytatott tárgyalásokat. KM levelezése I. 257-258.; Gróf Esterházy Mihály, gróf Batthyány Tivadar belügyminiszter veje, aki 1918 novemberében fordult meg Svájcban. Lásd Gr. Batthyány Tivadar: Beszámolóm. Bp. 2017. 425-431. Aztán akik Svájcból tanácsokat adtak a külpolitikai teendők terén: Apponyi Gyula lásd KM levelezése I. 253.; Windisch-Graetz herceg Uo. 256.; Vályi Félix Uo. 321. stb. 19 Pritz P: A magyar külügyi szolgálat keletkezése i. m. 38.; Hajdú Tibor: Ki volt Károlyi Mihály? Bp. 2012. 107. 20 A Magyar Nemzeti Tanácsot a Nagy Háború éveiben ellenzéki politizálást folytató pártok hozták létre 1918. október 24-én. A Magyar Népköztársaság proklamálását követően (1918. nov. 16.) a 27 tagú Nemzeti Tanács fennmaradt mint a kormányt alkotmányosan támogató konzultatív testület. A Tanácsnak három női tagja volt. 21 Elvett illúziók. Drozdy Győző emlékiratai. Szerk. Paksy Zoltán. Bp. 2007. 22 Bédy-Schwimmer Rózsa távirata Károlyi Mihályhoz. Bern, 1918. nov. 18. KM levelezése I. 280. Bíró Lajos (1880-1948), író, 1912-től a Világ vezércikkírója volt. A Károlyi-kormányban külügyi államtitkár, 1918. dec. közepéig a külügyminisztériumi sajtóiroda vezetője. 23 Bédy-Schwimmer Rózsa távirata Károlyi Mihályhoz. Bern, 1918. nov. 24. KM levelezése I. 291—292. A párhuzamos külkapcsolati intézményi felállás szinte predesztinálta a konkurenciaharc kialakulását. Drozdy Győzőnek, a Magyar Nemzeti Tanács jegyzőjének emlékiratai szerint Bédy-Schwimmer Rózsa kifejezett kívánsága volt, hogy berni követté nevezzék ki.20 Ezek szerint a miniszterelnök három alkalommal terjesztette elő a javaslatot, a minisztertanács azonban mindháromszor elvetette azt, s végül a miniszterelnök kifejezett kérésére fogadta el immáron a minisztertanács Bédy-Schwimmer jelölését. 21 Hogy mégsem akart mindenáron követ lenni, azt azok a levelei bizonyítják, melyekben az adott posztra szóba jöhető személyekkel foglalkozik. „Bíró Lajos az egyetlen ember, aki erre a nagyon kényes külföldi szolgálatra alkalmas” — írta 1918. november 18-án Károlyinak.22 Kinevezésének elfogadása kapcsán Károlyihoz intézett levelében számos aggályt is megfogalmazott, és természetesen feltételeket is támasztott a pozíció vállalásakor.23 393
