Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tefner Zoltán: Német–osztrák–magyar tárgyalások Lengyelországról. Berlin, 1916. április 14–15.
NÉMET-OSZTRÁK-MAGYAR TÁRGYALÁSOK LENGYELORSZÁGRÓL Közben elkészült a Ballhausplatzon egy, a Lengyelország jövőjéről szóló leirat (1914 augusztusa óta a sokadik), amelynek kidolgozásában egy egész munkacsoport vett részt.40 Nem mintha bekalkulálták volna a készülő drámai fordulat lehetőségét, hanem mert minél konkrétabb, részletesebb, ,,vonzóbb(?)” tervet akartak letenni a tárgyalóasztalra Bethmann Hollweg elé. (A dokumentum tele van Burián széljegyzeteivel, a tépelődés jeleivel.) A leiratban a bécsi rendezési terv korábbi - Andrássy által csupán későn, az 1920-as évek végén felismert és leírt hibás - tézisei ismétlődnek. „A lengyel kérdés önként átvezet a Németországhoz való viszonyunkhoz, mert a két probléma belsőleg összefügg. Mint már rámutattam, a lengyelkérdés rontott a németekhez való viszonyunkon. A két nagyhatalom harmonikus összemüködését az előforduló összes ellentétek között az olasz után talán a legerősebben a lengyel konfliktus zavarta meg, és e két nagyhatalom közti viszony tökéletlensége hatott zavarólag a lengyel helyzetre.”41 40 HHStA PA I. Allgemeines. Geheimakten. Krieg 1914-1918. Karton 501. Liasse XLVII/3 Subakten 1-9. Geheime Verhandlungen mit Deutschland 1914-1918. Leirat Lengyelország jövőjének kérdése tárgyában. (Berlinbe elküldve: 10/! 16.) 41 Andrássy Gy.: Diplomácia és világháború i. m. 111-112. 42 HHStAMin. des Aeussern. PAL Allgemeines. Geheimakten. Krieg 1914-1918. Karton 501. Liasse XLVII/3 Subakten 1-9. Geheime Verhandlungen mit Deutschland 1914-1918. Hohenlohe jelentése Buriánnak, 1916. ápr. 3. 43 HHStA Min. des Aeussern. PA I. Allgemeines. Geheimakten. Krieg 1914-1918. Karton 501. Liasse XLVII/3 Subakten 1-9. Geheime Verhandlungen mit Deutschland 1914-1918. Hohenlohe jelen tése Buriánnak, 1916. ápr. 3.; Burián utasítása Hohenlohénak, 1916. ápr. 10. 1916. március 29-én elhangzott Bethmann Hollweg Bécsben annyira várt beszéde a Reichstagban. A kancellár csupán annyit mondott a kérdésről, hogy a status quóhoz való visszatérés immár nem lehetséges (nyilvánvaló utalás arra, hogy az oroszokkal a különbéke lehetősége végleg megfeneklett), s hogy Lengyelország jövője a két birodalom, Németország és Ausztria-Magyarország megállapodásán múlik.42 Április 7-én megérkezett Bécsbe egy számjeltávirat Hohenlohétól, amely jól mutatja, hogy a nagykövet is felismerte: itt már többről van szó, mint Lengyelország jövőjének paritásos vagy ausztropolonista rendezéséről. Azt jelentette Buriánnak, hogy úgy véli, „a németek számára nem érdektelen a territoriális kérdés”. Egyértelmű, hogy a német „területi érdek” artikulációja a lengyelkérdést a korábbiakhoz képest más dimenzióba helyezte. Burián Hohenlohe jelzésére nem reagált, mivel végre - hosszas kötélhúzás után - sikerült rögzíteni a találkozó időpontját április 14-15-ben. A tárgyalások előkészítő anyagai Április 10-én megérkezett Berlinbe Hohenlohe számára az utolsó eligazítás a tárgyalások előtt.43 Az instrukció még mindig optimista hangvételű volt: a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a felelősség nagy, meg kell nyerni a németeket az osztrák 370
