Századok – 2022

2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai

A BATTHYÁNY URADALOMRENDSZER ÉS A

17.

SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK PESTISJÁRVÁNYAI

területről jövőket. A Dalmáciában és Itáliában a 14. század utolsó negyedében már jól ismert karantén intézményét a 16. században a Batthyányak is alkalmazták. 1555-ben Batthyány I. Ferenc például csak egy sajátos karanténidőszak eltöltésével engedélyezte az éppen Toronyban (Podturen, ma Horvátország) tartózkodó unokaöccsének és feleségének, Svetkovics Erzsébetnek, hogy a fertőzött Muraköz vidékéről Újvárra,38

a család egyik központi rezidenciájára menjenek, ahol maga Ferenc is lakott ezekben a hónapokban.39

A levél két fontos elemére érdemes kitérni. Az egyik, hogy Ferenc nem adott engedélyt, hogy szolgálóik nagy részét magukkal hozzák, másodsorban figyelmeztette unokaöccsét: bár átköltözhetnek Újvárra, nem engedi be őket rögtön a várba, hanem néhány hétig a kertben kell lakniuk.40

38 Iványi B.: Részletek a magyarországi i. m. 66-67.

39 A család rezidenciáira lásd KoltaiA.: Batthyány Ádám i. m.

40 MNL OL P 1314. Nr. 3710. (Iványi: 10. sz.)

41 MNL OL E 185 Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, A Nádasdy család levéltára. Sennyei Ferenc levele Nádasdy Tamásnak, 1557. jún. 14. (MNL OLX 1713.) Vö. Horváth László: A Nádasdy földesurak (fertő)szentmiklósi inscripciós leveleiről. Soproni Szemle 56. (2002) 242.

42 Például: MNL OL P 1314 Nr. 3946. (Iványi: 16. sz.)

43 MNL OL P 1314. Nr. 38 079. (1639. [!] máj. 8.). Kiadása: Kincses Katalin Mária: „lm küttem én orvosságot.” Lobkowitz

Poppel Éva

levelezése 1622-1640. (Régi Magyar Történelmi Források 3.) Bp. 1993. 50. sz. Vö. KoltaiA.: Batthyány Ádám i. m. 237. (Mind Kincses, mind Koltai 1638-ra datálja a levelet.)

44 Tóth G.

P:

Félelem és rettegés i. m. 377-378. Vö. Boly ki János: Komáromi Csipkés György: Pestis Pestise (1664). Orvostörténeti Közlemények 86. (1978) 4. sz. 87-89.

Nemcsak Batthyány Kristóf esetében találkozunk azzal a törekvéssel, hogy távol tartsa magát a pestises területektől. 1557-ben Kanizsai Orsolya kisfiával Sárvárról a kevésbé frekventált Szentmiklósra (Fertőszentmiklós) ment, ahol a Nádasdyaknak ekkoriban csak egy apró udvarháza állt.41

Az 1568. évi megbetegedések idején Batthyány I. Ferenc felesége, Svetkovics Katalin írta egy levelében: „magam is bujdosóban vagyok a halál elől, ím Bécsbe megyek”.42

Amikor 1638- ban a pestis megjelent Rohoncon (Rechnitz, ma Ausztria), Batthyány Ádám a birtok másik központjába, Szalónakra (Stadtschlaining,

ma

Ausztria) költöztette családját. Ez azonban csak félmegoldást jelenthetett, hiszen ez utóbbi sem volt mentes a pestistől. Lobkovicz Poppel

Eva,

Battyány

Ádám édesanyja ennek kapcsán azt javasolta, hogy fia távolabbi, kisebb rezidenciát válasszon a pestis elkerülése érdekében.43

A 16-17. században főképp a távolságban látták a betegség elől való megmenekülés esélyét, hiszen a romlott levegőtől így lehetett távol maradni, mégis - mint arra Tóth G. Péter is rámutatott - részben teológiai okokból a helyben maradás is megjelent a korabeli gondolkodásban.44

Nemcsak a fertőzött helyről érkező személyek, hanem a tárgyak maguk is potenciális veszély forrást jelentettek a Batthyányak szemében. A birtokaikon 36