Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
SZÓBELI KIRÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK A DUALIZMUS IDEJÉN (1891-1913) a nacionalista agitátorok szemében értékelődött át a királyhűség, azaz Ferenc József védelmező szerepének igénye továbbra is jelentős lehetett a nem magyar etnikumú, alsóbb társadalmi rétegekhez tartozó emberek között. Mindez tehát - Tara Zahra megállapításait árnyalva - önmagában nem jelentett nemzeti közömbösséget. De ugyancsak nem tekinthető a magyar etnikumú csoportok nemzeti és/vagy politikai közömbösségének a 48-as értékekkel, érzelmekkel összefüggő ügyek hiánya. Ennek magyarázatát a társadalom toleranciájában látjuk. Viszont további kutatásokat igényel még, hogy az alattvalói kultúrát miképpen értékelhetjük a parasztság politikához fűződő viszonyának kontextusában.111 A hatóságok megítélése és a politikai attitűd közötti összefüggés Jászi Oszkár megfigyeléseiben is felbukkant, ám éppen ellenkező előjellel: a Monarchia bukásának okait elemző művében a parasztság és a közigazgatás képviselői közötti ellenszenvvel (választási atrocitások, megfélemlítés) magyarázta, hogy a nép a politikát „úri huncutságnak” tekintette.112 Az esetek tehát összességében a lojalitás (vagy inkább annak alapját képező bizalom) átmeneti megkérdőjéleződését mutatják, amely elsősorban szociális tényezőkkel és a politikai kultúra jellemzőivel magyarázható. 111 E kérdést francia vonatkozásban lásd Eugen Weber: Peasants into Frenchmen: The Modernization of Rural France, 1870-1914. Stanford 1976. 241-277. 112 Jászi Oszkár: A Habsburg Monarchia felbomlása. Bp. 1982. 429. A lojalitást a normatív elvárásokat megfogalmazó és azt érvényesítő személyek és intézmények perspektívájából is vizsgálhatjuk. Feltehetjük a kérdést: miként jelentek meg a lojalitásra vonatkozó követelmények a bíróságok ítélkezési gyakorlatában, hiszen a törvény tág mozgásteret biztosított, mivel nem szabta meg pontosan, hogy mi tekinthető sértésnek. E szempont azonban már nem a társadalom jogi és politikai kultúráját érinti, hanem a hatalomét. E kérdés tanulmányozására - a sajtóban elkövetett királysértési ügyek elemzése mellett - a későbbiekben szeretnék figyelmet fordítani. CASES OF VERBAL LÉSE-MAJESTÉ DURING THE AUSTRO-HUNGARIAN MONARCHY (1891-1913) by Réka Matolcsi SUMMARY By examining the loyalty to the ruler through the cases of verbal lése-majesté committed in the period of 1891-1913, the paper seeks to answer the following questions: What do such cases reveal about the conflicts and expectations of loyalty to the ruler? How could politics, and more precisely the person of the ruler themselves, leak into everyday life? Alongside the individual cases, the normative regulation of lése-majesté as a crime is explored, as well as the social structure of the accused. 356
