Századok – 2022

2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)

SZÓBELI KIRÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK A DUALIZMUS IDEJÉN (1891-1913)

bíró esetek ritkábban jutottak a törvényszékek vagy az ítélőtáblák elé, a vizsgált forráscsoportban azért bukkannak fel elvétve mégis, mert a vádemelés fellebbezéséről is ezeken a fórumokon döntöttek.

E feljelentések tehát nagymértékben függtek a vizsgált csoport társadalmi karakterétől, azonban a konkrét esetek elemzése előtt szükséges áttekinteni, hogy a vádlottak milyen fórumokon, csatornákon keresztül szerezték ismereteiket az uralkodóról.

Az uralkodó személyével kapcsolatos politikai műveltség és tájékozódás keretei

A vádlottak műveltségéről némi képet kaphatunk az ítéletekben és a fogolytörzskönyvekben megtalálható adatokból. Jól látható, hogy többségük (55,5%) írástudó volt. E kategóriába természetesen olyan személyek is bekerülhettek, akik éppen csak a nevüket tudták leírni. Viszont a magasabb műveltségűek alacsony száma jelzi, hogy az elemi oktatásra kell elsősorban figyelmet fordítanunk, ugyanis a vizsgált csoport többsége csak addig jutott el az oktatásban, amely a politikai szocializáció egyik elsődleges színtere volt. (4. táblázat) Az oktatás mellett további meghatározó szocializációs forrásként a család is befolyásolhatta a Ferenc Józsefről alkotott nézeteket, például az 1848—1849-es élményeken, emlékeken keresztül.53

53 A forradalom és szabadságharc emlékeiről a néphagyományban például lásd Kosa László: Megjártam a hadak útját. A magyar nép történeti emlékezete. Bp. 1980. 137-197.

4. táblázat A vádlottak műveltség szerinti megoszlása

A vádlottak műveltsége

Vádlottak száma (ossz. 117)

nem tud írni és olvasni

11 (9,4%)

ír és olvas

65 (55,5%)

magasabb műveltségű

9 (7,7%)

nem ismert

32 (27,4%)

Forrás: BFL VII. 1 .d.; BFL VILlOl.e és VII.102.a.; MNL BML VILI.; MNL CSML VILI.; SNA 3912.

A népiskolai oktatásban használt tankönyvek közül elsőként az olvasókönyvekben találkozhattak a tanulók az uralkodóval, mesés történetek szereplőjeként, később a történelemkönyvek és alkotmány tankönyvek lapjain is. Az alkotmánytankönyvek ismertették az állampolgári jogokat és kötelességeket, illetve a politikai rendszer főbb intézményeit. Egy ilyen, 1871-es kiadású munkában olvashatjuk a következő mondatot: „Alkotmányos országban a király és alattvaló 342