Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
SZÓBELI KIRÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK A DUALIZMUS IDEJÉN (1891-1913) A királysértésekről elsősorban büntetőperes anyagok (ezen belül ítélőtáblái anyagok) állnak a rendelkezésünkre. E tanulmány keretein belül a Budapesti, a Pécsi, a Pozsonyi és a Szegedi Királyi ítélőtábla iratanyagában talált, 1891 és 1913 közötti 117 ügyet vizsgálom. A kutatás területi lefedettségét jól illusztrálja az 1. táblázat, amely egyúttal rámutat arra is, hogy mind etnikai, mind felekezeti szempontból változatos területi egységekkel kell számolnunk a későbbiek során. 1. táblázat Az ítélőtáblák alá tartozó törvényszékek Királyi ítélőtábla A kerületéhez tartozó törvényszékek Budapest balassagyarmati, budapesti, budapesti kir. kereskedelmi és váltó, besztercebányai, egri, fiumei, ipolysági, kalocsai, kecskeméti, pestvidéki, székesfehérvári, szolnoki Pécs kaposvári, nagykanizsai, pécsi, szekszárdi Pozsony aranyosmaróti, nyitrai, pozsonyi, rózsahegyi, trencséni Szeged nagybecskereki, nagykikindai, szabadkai, szegedi, újvidéki, zombori Forrás: 1890. évi XXV. törvénycikk a kir. ítélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről Fontos megjegyeznünk, hogy a királysértési esetek vizsgálatát megnehezíti az a körülmény, hogy a kutatott iratanyagban szinte kizárólag törvényszéki és ítélőtáblái ítéleteket és határozatokat találunk, ugyanis az ügyek mellékiratait valószínűleg leselejtezték. Továbbá egy másik módszertani problémával is szembesülhetünk: a királysértések csak a hatóságok szűrőjén keresztül ismerhetők meg. Előfordulhatott ugyanis, hogy a jogi tényállás kialakítása során (de már korábban, a nyomozati szakaszban is) az elhangzott mondatokat csonkították vagy összefoglalták. Ennek ellenére Philip Czech osztrák történész, aki a salzburgi királysértési ügyeket vizsgálta, úgy látta, hogy nemcsak a hatalom szempontjából elemezhetők az esetek, hanem az elkövetők motivációi is feltérképezhetők.33 Magunk is úgy véljük, hogy az ügyek viszonylag nagyobb száma miatt az iratokban olvasható királysértő mondatoknak, illetve azok kontextusának egyes viszszatérő motívumai alapján készülhet elemzés. Ám e peres iratok tanulmányozása során fontos szem előtt tartani a bűnözéstörténeti kutatásoknak azt a kardinális módszertani tételét, amely elsősorban a bűnügyi statisztikák elemzése kapcsán fogalmozódott meg, de e forráscsoportra is vonatkoztatható: csupán a bíróságok elé kerülő bűnelkövetőket vizsgálhatjuk segítségükkel, az egész társadalomra nézve tehát nem tehetünk megállapításokat.34 33 Czech, P.: Der Kaiser ist ein Lump und Spitzbube i. m. 143—144. 34 E módszertani problémáról bővebben lásd Andre Davidovitch: Leíró bűnügyi statisztikák. In: Kriminálszociológia. Szerk. Szabó András. Bp. 1975. 282-292.; Perényi Roland: A bűn nyomában. A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914. Bp. 2012. 101-104. 336