Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
Matolcsi Réka SZÓBELI KIRÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK A DUALIZMUS IDEJÉN (1891-1913) A lojalitás vizsgálatának keretei Az Osztrák—Magyar Monarchia az egyidejű, sokrétű lojalitások és identitások izgalmas vizsgálódási terepét jelenti, ám e kötődéseket - éppen párhuzamosságuk miatt - nehéz feltérképezni. Az identitás és a lojalitás az egyén - például etnikai vagy politikai — közösségekhez való kötődésének két eltérő megnyilvánulási formáját jelentik: azonosulást vagy hűséget.1 Csakhogy az identitás túlzottan komplex fogalma2 helyett a történeti kutatások újabban inkább a lojalitásra fókuszálnak a kollektív tudatformák megismerésében. E fogalmi kereten belül például a szereplők cselekvőképessége is vizsgálható: az egyén visszavonhatja vagy akár újragondolhatja, átértékelheti lojalitását, amely egyúttal aktív és passzív jellegű hűség is lehet.3 Mindez pedig előrevetíti, hogy - az identitással szemben - a lojalitás (ok) ki- és átalakulásában hangsúlyos szerepet játszik az időbeliség és az adott egyéni élethelyzet. E kötődés szituációfüggő jellege, illetve korlátozottabb időbelisége jól érzékelhető például a függetlenségi ellenzéknek az uralkodóhoz fűződő viszonyában az 1890-es évektől, kiváltképpen az 1905—1906-os események kontextusában, amikor az ellenzék a súlyos politikai válságot követően az uralkodónak hivatalos és személyes esküt fogadva alakított kormányt, s ennek tagja volt például az igazságügy-miniszteri széket elfoglaló, függetlenségi párti Polónyi Géza, aki ellen korábban eljárás indult királysértés miatt.4 1 Egyes vélekedések szerint a lojalitások az egyéni vagy kollektív identitások kiformálódását segítik. James Connor: The Sociology of Loyalty Canberra 2007. 47-51., 130-133. Az identitás és a lojalitás fogalmának használatáról lásd Kovács András: Identitások és lojalitások. In: Etnikai identitás, politikai lojalitás: nemzeti és állampolgári kötődések. Szerk. Kovács Nóra - Osvát Anna - Szarka László. Bp. 2005. 67-72.; Szarka László: Identitás és lojalitás nemzetállami konfliktushelyzetei. Államhatalmi homogenizálás vagy a keresztkötődések erősödése? In: Etnikai identitás, politikai lojalitás i. m. 93-122. 2 Az identitás összetett fogalmának kritikáját lásd Rogers Brubaker - Fred Cooper: Beyond “Identity”. Theory and Society (2000) 1. sz. 1-47. 3 Jana Osterkamp - Martin Schulze Wessel: Exploring Loyalty. In: Exploring Loyalty. Eds. Jana Oster kamp - Martin Schulze Wessel. Göttingen 2017. 4 Polónyi ellen a Saskörben 1906. február 24-én elmondott ünnepi beszéde miatt indult bűnvádi eljárás. Egyetértés, 1906. február 25. 3.; február 26. 1.; március 1. 2. A lojalitás-fogalom használatának további előnye, hogy lehetőséget nyújt a társadalmi kapcsolatok különböző szintjeinek, horizontális (nemzetekhez, felekezetekhez, társadalmi csoportokhoz, közösségekhez kapcsolódó) és vertikális 329 SZÁZADOK 156. (2022) 2. SZÁM
