Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
A BATTHYÁNY URADALOMRENDSZER ÉS A 17. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK PESTISJÁRVÁNYAI valóban a pestis által okozott betegségek voltak-e, vagy sem. Ugyanakkor eljárása annyiban érhető, hogy míg a nagy pestisjárvány intenzív kutatói érdeklődésre tartott számot már a 20. század közepén, a kora újkori pestisekkel alig-alig foglalkoztak az ezredfordulóig. Hétköznapi pestis? Miközben az Európát talán már korábban elérő,20 de 1347-től kulminálódó pestisjárvány egyszeri kataklizmaként jelenik meg a modern kori történeti emlékezetben, a pestis a kora újkor gyakori betegségei közé tartozott és különböző intenzitással, de a 19. századig rendre fel-fellángolt Európában. A hazai kutatások is foglalkoztak az újra és újra felbukkanó pestis kérdésével. Találkozunk azzal a feltételezéssel is, hogy a nagyjából ismétlődő rendszerességgel jelentkező pestisjárványok valamilyen malthusi egyensúlyi helyzetet tartottak fenn;21 míg más kutatások inkább a járvány kora újkori gyakoriságának jelentőségét emelik ki.22 Ez utóbbit látszanak megerősíteni a Batthyány-levéltárból származó adatok is. A munka fókuszát jelentő, 1600 és 1659 közti — misszilisekkel legjobban ellátott — időszakból ugyanis Körmendről és az uradalom más településeiről minden második évből származnak adatok a pestisre vonatkozóan. 20 Green, M. EL: The Four Black Deaths i. m. 21 MeleghA.: Kiskunhalas népesedéstörténete i. m. 44., 48. 22 Schultheiss [sic!] Emil — Tardy Lajos: Short History of Epidemics in Hungary until the Great Cholera Epidemic of 1831. Centaurus 11. (1966) 279-301.; Őri P: A pestisjárványok demográfiai következményei i. m. 119-120. 23 Uo. 119-120. 24 Nükhet Varlik: Plague and Empire in the Early Modem Mediterranean World: The Ottoman Expe rience, 1347-1600. New York 2015.; Parker, G.: Global Crisis i. m. 185-210. passim. 25 Edward A. Eckert: The Retreat of Plague from Central Europe, 1640-1720: A Geomedical Approach. Bulletin of the History of Medicine 74. (2000) 1-28. Egyfelől önmagában ez az egyetlen, viszonylag limitált területre vonatkozó és még onnan is részben szelektív forrásanyag, amely korábbi gyűjtésekben nem említett pestisjárványokra, illetve pestisnek nevezett megbetegedésekre utal.23 Másfelől rámutat, hogy a 17. századra Európa számos területéhez hasonlóan a Kárpát-medencét — de annak nyugati részét mindenképpen — erőteljesen érintette a betegség. Ezt azért fontos rögzíteni, mert bármennyire evidensnek tűnik is, a mai szakirodalom nem tekinti magától értetődőnek, hogy ha a Habsburg vagy éppen az Oszmán Birodalom jelentékeny részét érintették a pestisek a kora újkor folyamán,24 akkor az a Magyar Királyságban is megjelent.25 Szintén fontos kiemelni, hogy kifejezetten ritkák az olyan évek, amelyekből nem ismerünk a misszilisekből származó pestis-említést. Azaz néhány fontos kivételtől eltekintve 32
